Sokba kerül ennek az amerikai államnak az atomenergia

Óriási, 694 millió dolláros támogatást szavazott meg Illinois állam törvényhozása az atomerőműveket üzemeltető Exelon számára – olvasható a CNBC-n. Noha az atomenergia termelése nem jár az üvegházhatású széndioxid kibocsátásával, annak ára már nem képes felvenni a versenyt az olcsó földgázon alapuló erőművek és a megújulók által termelt árammal.

Tekintve, hogy Illinois állam a többi tagállamhoz képest rendkívül sokat használ a nukleáris erőművek által termelt áramból, azok bezárása veszélybe sodorta volna az állam által meghatározott klímacélokat. Az üzemeltető Exelon némileg visszaélve ezzel a helyzettel be is nyújtotta az erőművek bezárását indítványozó kérelmét a szövetségi kormány felé.

A cég már 2016-ban is kapott állami támogatást és könnyen lehet, hogy a mostani 5 éves megállapodás lejártával ismét az adófizetők segítségét kéri. Az Exelon egyébként 52 milliárd dolláros piaci értékkel rendelkező cég, mely a harmadik negyedév során 1,2 milliárd dolláros nyereséget halmozott fel, sőt az erőműveket üzemeltető leányvállalata, az Exelon Generation is 607 millió dolláros profitot ért el ugyanebben az időben.

A mostani megállapodásban érintett két reaktor 4,200 megawatt kapacitással rendelkezik, melynek zöld pótlása a közeljövőben nem lehetséges, ráadásul további két másik erőmű is hasonló helyzetben van 4,700 megawattos teljesítménnyel. Egy átlagos napelemfarm 105, egy szélerőmű telep 188 megawatt teljesítményre képes.

Az országszerte működő Exelon termelésének 85 százaléka származik nukleáris forrásból, míg a maradék jórészt földgázon alapul. A megtermelt áramot az erőművek a PJM hálózatába táplálják, mely az Egyesült Államok legnagyobb áramhálózatát és a világ egyik legnagyobb nagykereskedelmi árampiacát üzemelteti.

Ezen hálózat energiamixe az elmúlt 15 év alatt sokat változott, így a legfőbb forrássá a fogyasztás 40 százalékát fedező földgáz került, amit az atomenergia követ, melynek részesedése 35 százalék körül stagnál. A szén súlya folyamatosan csökken, de még mindig 19 százalék, míg a megújulók részesedése hiába nő, egyelőre csak 6 százalék.

A mostani lépés kritikusai szerint azonban a fő probléma a túlságosan nagy áramkínálat, melyet az állami támogatás hatására tovább működő erőművek még inkább erősítenek. Az erőművek üzemben tartását célzó törvényt ugyanakkor az állam törvényhozói azzal a feltétellel fogadták el, hogy amennyiben szövetségi források is elérhetővé válnak, úgy az Exelon azokkal él inkább, megteremtve ezzel annak a lehetőségét, hogy végül ne Illinois állja a számlát.

A kompromisszum elérését segítette, hogy noha sok zöld nem tartja tisztának az atomenergiát – hiszen az erőmű építése is sok kibocsátással jár, nem is beszélve a radioaktív hulladékról – a jelenlegi helyzetben ők is jobbnak látták a létesítmények folytatólagos működését, mint új gázerőművek építését. Az atomerőművek megtartását a szakszervezetek is támogatták, köszönhetően az általuk biztosított jól fizető munkahelyeknek.

Kérdéses persze, hogy a energiaárak globális emelkedése mellett is indokolt-e ilyen nagy cégek támogatása, ugyanakkor a gázárak emelkedése hatására az utóbbi hónapokban az urán ára is kilőtt és szeptemberben 9 éves csúcsot ért el, melytől azóta sem távolodott el jelentősen. A történet ugyanakkor arra is rámutat, hogy az atomenergia nem biztos, hogy képes olcsó áramot biztosítani a fosszilis létesítmények bezárása esetén, különösen ha egyszerre számos ország dönt az ilyen fejlesztések mellett. A Nukleáris Világszervezet becslése szerint a hasadóanyag kínálata 2030-ra a mostani felére eshet vissza, miközben a kereslet várhatóan emelkedni fog.