Szabadesésbe kezdett a török líra, de Erdoğan a végsőkig folytatja a kamatok elleni harcot

A török jegybank novemberi ülésén 100 bázisponttal, 15 százalékra csökkentette irányadó kamatlábát, az októberi 200 bázispontos és a szeptemberi 100 bázispontos mérséklést követően.

Semmin sem lepődik már meg a piac a török jegybank monetáris politikáját illetően. Recep Tayyip Erdoğan török elnök erősen támogatja azt az unortodox elképzelést, hogy a magas kamatlábak a jelenlegi helyzetben csupán további inflációt okoznának, a jegybank pedig a kockázatok ellenére meghajolt az elnök további monetáris ösztönzésre vonatkozó felhívása előtt. A tavalyi emelések eredményeképp elért, majd öt ülésén keresztül tartott 19 százalékos kamatszintről a bank szeptemberben ismét enyhítési ciklusba kezdett.

Bár Törökországban az éves infláció közel 20 százalékra emelkedett októberben, ami két és fél éves csúcs, és négyszerese az 5 százalékos célértéknek, emellett 2017 februárja óta szinte minden hónapban két számjegyű volt,

a jegybank mégis további lazítással próbál szembeszállni az emelkedő inflációval. Annak ellenére is, hogy korábban többször is ígéretet tett arra, hogy az éves infláció fölött tartja az irányadó kamatokat.

A jegybank közölte, hogy várakozásai szerint a kínálati oldali zavarok és más, a monetáris politika által nem befolyásolható tényezők áremelkedésre gyakorolt átmeneti hatásai 2022 első felében is fennmaradnak, ezért decemberben mérlegelni fogják az e tényezőkből adódó korlátozott mozgástér teljes kihasználását.

A kamatcsökkentés hírére újabb történelmi mélypontra zuhant a török líra árfolyama, jóformán szabadesésbe kezdett, 14:15 körül átütötte a lélektaninak számító 11-es szintet, és 14:30-ra már 11,2620-nél tartott. A líra novemberben 11 százalékot gyengült a dollár ellenében, csütörtök hajnalban 10,9496 lírát kértek egy dollárért, ami szintén történelmi mélypont volt akkor, majd a kamatdöntésig némileg visszaerősödött a fizetőeszköz. A kamatdöntést követően az euró ellenében is új mélypontot fogott a líra, 14:25-kor már 12,7303 lírát kértek egy euróért a nemzetközi bankközi devizapiacon. A líra az idén eddig 33 százalékkal értékelődött le, ami az importon keresztül emeli az árakat, tovább szítva az inflációt.

Szó szerint őrült lépés, amely a lírát valódi veszélybe sodorja

– állítja Tim Ash, a BlueBay Asset Management elemzője a kamatcsökkentésről. Más elemzők is korainak és meggondolatlannak nevezték a monetáris lazítást, az ugyanis szembemegy azzal a gyakorlattal, hogy a központi bankok az áremelkedés megakadályozása érdekében emelik a kamatlábakat, pénzt vonva ki a piacokról. A török jegybank szakmai hitelessége jelentősen megtépázódott az elmúlt években, Erdoğan ugyanis az elképzelésének ellentmondó döntéshozókat sorra távolította el a bank éléről: 2019 közepe óta három jegybankelnököt menesztett, legutóbb pedig idén október közepén további vezetőket, köztük két kormányzóhelyettest távolított el. Emellett további nyomást gyakorol a bankra, hogy az monetáris ösztönző intézkedésekkel támogassa a hitelezést, az exportot és a munkahelyteremtést.

A monetáris ülést megelőzően, szerdán pedig ismét ígéretet tett arra, hogy a végsőkig folytatja a kamatok elleni harcot, hogy ezzel is serkentse a gazdasági növekedést.

El kell ismerni azonban, hogy a török gazdaság azon kivételek közé tartozik, amelyek recesszió nélkül vészelték át a járvány eddigi időszakát. A 2020-as év egészében 1,8 százalékkal nőtt a török gazdaság, és gyorsult az ütem a 2019-ben mért 0,9 százalékhoz képest. A növekedésnek azonban súlyos ára volt: az olcsó hitelek rekordmélységbe taszították a török líra árfolyamát, leapasztották az ország devizatartalékait, és az egekbe emelték az inflációt.