Afganisztán szabadesésben, kemény tél elé néz az ország

Egymillió gyermek halhat éhen Afganisztánban idén télen, többen mint amennyien a 20 évig tartó háborúban életüket veszítették – figyelmeztetnek az országban tevékenykedő segélyszervezetek. Az országot sújtó élelmiszerhiány ugyan nem új jelenség, de a koronavírus járvány kezdete, és még inkább a tálibok hatalomátvétele óta a helyzet nagyon sokat romlott. Az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezetének (FAO) előrejelzése szerint 22,8 millióan, 

Afganisztán lakosságának több mint fele nézhet szembe életveszélyes élelmiszerhiánnyal idén télen. Közülük csaknem 9 millióan már most az éhhalállal küzdenek.

Már az ősz elején súlyos volt a helyzet; a FAO, New York Times által idézett adatai szerint szeptemberben harminc százalékkal többen voltak azok, akik nem jutottak elegendő élelmiszerhez, mint tavaly szeptemberben. A tél beálltával ez az arány minden eddiginél magasabb lehet. A humanitárius katasztrófa elkerülhetetlennek tűnik Afganisztánban.

Hónapok óta nem kaptak fizetést az állami alkalmazottak

Az éhezés csak az egyik, igaz, a leghúsbavágóbb, jele a gazdaság az elmúlt hónapokban tapasztalt mélyrepülésének. Amióta a tálibok magukhoz ragadták a hatalmat, a külföldi segélyek nem érkeznek meg az országba; a kieső forrásokat a nemzetközi hitelpiacokról sem tudják fedezni, hiszen a tálib kormányzatot szinte egyetlen ország sem ismeri el, így kölcsönt sem nyújt nekik senki. A tanárok, hivatalnokok, orvosok hónapok óta nem kaptak fizetést, hiszen a NATO-csapatok kivonulásával egy időben az országból elmenekült politikusok és jegybankárok a teljes államkasszát is magukkal vitték. Eközben az élelmiszerek és az alapvető javak ára az egekbe szökött, a korábban segélyként érkező gyógyszer-utánpótlás pedig teljesen leállt. A kórházak, amelyek korábban is alig bírtak el a járvány miatti terheléssel, most a teljes összeomlás előtt állnak. 

Mindez egy olyan évben sújtja az országot, amikor az az elmúlt évtizedek legsúlyosabb aszályával küzd. 

A szárazság miatt Afganisztán gabonatermése a várakozások szerint mindössze a háromnegyede lesz az átlagosnak. 

Azokon a vidékeken, ahol a lakosság csaknem 70 százaléka mezőgazdaságból él, a reménytelenné vált kilátások miatt sok gazdálkodó idén fel is adta földje művelését, újabb, hosszú távú problémákat gerjesztve ezzel a térségben.

A válsághelyzet aláássa a tálibok hatalmát, de az Egyesült Államok felé irányuló dühöt is tovább szítja az országban. A FAO afganisztáni igazgatója nem véletlenül figyelmeztette Washingtont, hogy lazítson az Afganisztánnal szembeni gazdasági korlátozásokon. 

Különbséget kell tennünk a politikai ésszerűség  és a humanitárius kötelezettség között

 – figyelmeztetett Mary-Ellen McGroarty, hozzátéve, hogy nem lehet az éhhalálra kárhoztatni többmillió gyermeket, asszonyt és férfit azért, hogy a tálibokat elszigeteljék a világtól.

Túl lassan jön a segítség

A segélyszervezetek nyomására a Világbank a múlt héten 280 millió dollárnyi, korábban befagyasztott támogatást felszabadításáról döntött Afganisztán számára. Ez csak a töredéke annak az 1,5 milliárd dollárnak, amelyet a tálibok hatalomátvétele óta hiába várnak az országban; ráadásul az sem dőlt még el, hogy ki kaphatja, illetve használhatja fel ezt a pénzt. A Világbank és más nemzetközi pénzügyi szervezetek ugyanis, a Fehér Ház által kilátásba helyezett büntetőintézkedésektől félve, egy centet sem adnának a tálib kormányzat kezébe. A segélyszervezetek pedig, ha meg is kapják a pénzt, csak a tálibokkal együttműködve oszthatnák szét azt.

A NATO-csapatok hirtelen távozása által előidézett káoszt látva Európában egyre több ország fontolgatja, hogy újranyitja a külképviseletét Kabulban. Közös képviseletet terveznek, és leszögezik, hogy a nagyköveteik kiküldése nem jelenti azt, hogy országaik elismerik a tálib kormány létjogosultságát, ahogy azt sem, hogy feltételek nélküli politikai párbeszédre készek a Talibánnal. 

Mindössze fél tucatnyi ország, köztük Törökország, valamint a tálibok és az amerikaiak között korábban is közvetítő Katar vezetése hangoztatja azt, hogy a tálibok felé nyitni kell. De a két ország külügyminisztereinek hétfői, közös sajtótájékoztatóján nem esett szó arról a világsajtót a hétvégén körbejárt hírről, miszerint a tálibok hajtóvadászatot folytatnak az elmenekült kabuli kormány által foglalkoztatott rendőrök valamint titkosszolgák után. A hírek szerint több mint félszáz, az afgán biztonsági szolgálatnak dolgozó tiszt tűnt el bizonyíthatóan az elmúlt 100 napban Afganisztánban, sokak holttestére később a nyílt utcán találtak rá.