Erdogan továbbra is köti az ebet a karóhoz, de a terv könnyen visszafelé sülhet el

Törökországban az éves inflációs ráta novemberben 21,31 százalékra emelkedett az előző havi 19,89-ról, és meghaladta a 20,7-es piaci várakozást. Ez volt a legmagasabb érték 2018 novembere óta, amely messze a központi bank 5 százalékos célja felett áll. Az előző hónaphoz képest 3,51 százalékkal ugrottak meg a fogyasztói árak, ami szintén meghaladta a 3 százalékos emelkedésre vonatkozó várakozást – derült ki a török statisztikai hivatal pénteken közzétett adataiból. Egyes elemzők szerint azonban

az éves infláció a következő hónapokban elérheti a 30 százalékot is,

mivel a török jegybank Recep Tayyip Erdogan elnök elvárásaihoz igazodva szeptember óta 400 bázisponttal, 15 százalékra csökkentette irányadó kamatlábát, és várhatóan folytatja a pénzbőséget teremtő politikáját. Az enyhítési ciklus a piaci elemzők szerint a líra összeomlásához is vezethet, tekintve, hogy az év eleje óta 46 százalékkal esett az értéke a dollárhoz képest, és csak az elmúlt hónapban 30 százalékot zuhant. A líra leértékelődése erősen növeli az importárakat, amely a termelőiár-index 9,99 százalékos havi és 54,62-os éves megugrásában is tetten érhető, ez pedig hamarosan a fogyasztói árakban még inkább érezteti hatását.

Erdogan terve, amely a gazdasági növekedést, az export bővülését, a hitelezést, a beruházásokat és a foglalkoztatást helyezi előtérbe a magas kamatszinttel és az erős líraárfolyammal szemben, úgy tűnik, visszafelé fog elsülni. A gazdasági elemzők rámutatnak, hogy a pénzügyi és gazdasági egyensúly megbillenése paradox módon oda vezethet, hogy a további kamatcsökkentés végül negatív hatással lesz a GDP növekedésére is a következő hónapokban, különösen a magas importárak, a jelentős külföldi adósság és a devizatartalékok megcsappanása miatt. Bár Törökország gazdasága a harmadik negyedévben 7,4 százalékkal bővült éves alapon, és 2,7 százalékot erősödött az előző negyedévhez képest, az elemzők többsége szerint a növekedés a kialakult helyzet miatt jelentősen lassulni fog. Ezzel együtt 2021 egészében 9,5 százalékos bővülést várnak, miután tavaly a török gazdaság Kínához hasonlóan recesszió nélkül vészelte át a járványt, 1,8 százalékkal növekedve.

A bővülés kimagasló, de annak ára hatalmas, ha az a devizaárfolyam teljes összeomlásához vezet. A romló pénzügyi helyzet miatt lemondott Lütfi Elvan pénzügyminiszter, az utolsó olyan vezető tisztségviselő, aki az ortodox gazdaságpolitikához ragaszkodott, és csütörtökön Erdogan a megüresedett posztra Nureddin Nebatit nevezte ki.

A török jegybank kamatpolitikája, a zuhanó líraárfolyam és a vészesen apadó devizatartalékok miatt a Fitch hitelminősítő „stabilról” „negatívra” rontotta az ország kilátásait.

Az ügynökség december végére 25 százalékos inflációt prognosztizál, és arra számít, hogy a következő két évben átlagosan 20 százalékos lesz a fogyasztói árak emelkedése.

A bejelentés hatására a líra ismét zuhanásba kezdett a péntek reggeli órákban, 13,89-ig gyengült a dollárral szemben, majd a központi bank beavatkozásával 13,37-ig erősödött.

A líra a múlt héten történelmi mélypontra, 14-re zuhant a dollárhoz képest, miután Erdogan a széles körű kritikák ellenére többször is megvédte az alacsony kamatpolitikát. Ez drámai csökkenést jelent februárhoz képest, amikor feleannyi líra kellett egy dollár megvásárlásához. A rekordot követően a jegybank a devizatartalékok eladásával segítette a lírát, ennek ellenére azóta is háromszor megközelítette a 13,9-et, mielőtt hirtelen erősödött, ami arra utal, hogy a hatóságok nem akarják hagyni, hogy a 14-es értéket átlépje.