Az orosz–ukrán háború boríthatná az európai gázellátást

Ahogy éleződik a feszültség az orosz–ukrán határon, egyre többen találgatják, vajon milyen következményekkel járhat mindez a már így is meglehetősen felbolydult európai energiahelyzetre nézve. Az orosz földgáz egyik legnagyobb nyugati vásárlója, a német Uniper szerint Moszkva valószínűleg akkor is meg kívánja őrizni megbízható szállítói hírnevét, ha már dörögnek a fegyverek, hiszen a hidegháború és a krími válság idején sem szünetelt az áramlás az orosz gázvezetékekben.

Mivel azonban Joe Biden amerikai elnök az Ukrajna elleni támadás esetére súlyos gazdasági szankciókat helyezett kilátásba, melyek főként az orosz devizakereskedelmet, illetve bankrendszert sújthatják, minden forgatókönyvre fel kell készülni – mondta el a Bloombergnek Gregor Pett, a Uniper piaci elemzőrészlegének egyik vezetője.

Abban a nem várt esetben, ha a Kreml a szankciókat mégis a szállítások leállításával torolná meg, az eddigi drágulást eltörpítő csillagászati földgázárakra kellene felkészülni Európában, és teljesen megbénulna a kontinens energiahálózata.

A Uniper elemzői ugyanakkor arra is figyelmeztetnek, hogy nemcsak Európának van szüksége az orosz gázra, de az oroszok is nehéz helyzetbe kerülnének a rendszeres euróutalások híján.

Ami viszont szinte biztos, az Északi Áramlat 2. gázvezeték elkerülhetetlenül egy esetleges invázió áldozatává válna. Biden elnök mellett ugyanis ebben az esetben Olaf Scholz német kancellár szerint is véget érne a piac által egyébként nagyon várt, még be sem üzemelt alternatív ellátási csatorna története.

A szakértők ugyanakkor ellentmondásosan ítélik meg az Ukrajnán keresztül történő gázszállítás háborús esélyeit. Míg Volodimir Omelcsenko, az ukrán Razumkov Központ elemzője szerint száz százalék, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök azonnal elzáratná ezeknek a vezetékeknek a csapját, Chris Weafer, a moszkvai székhellyel működő Macro-Advisory Ltd. vezérigazgatója úgy véli, ez korántsem olyan biztos, hiszen

évi 40 milliárd köbméter gáz a tét, amelynek a leszállítását Moszkva szerződésben vállalta 2024-gyel bezárólag.

Ez az Oroszország által Európába továbbított gázmennyiség nagyjából harmada, Németország éves fogyasztásának pedig mintegy fele.

Omelcsenko amúgy azzal számol, hogy Ukrajna semmi esetre sem blokkolná a szállítást, ez szerinte legfeljebb a csövek sérülése miatt következhetne be, lévén Kijev véletlenül sem szeretné az oroszokat még egy Északi Áramlat 2. mellett szóló érvvel kisegíteni.

A két fél hozzáállását jelzi, hogy jóllehet a múltban az Európába irányuló orosz gázáramlás többször megszakadt az Ukrajnával kialakult árviták következtében, a Krím 2014-es annektálása után nagyrészt zavartalan maradt.

Mindezzel együtt óriásiak a kockázatok. Ha az ukrán gáztranzit bármilyen okból ellehetetlenül, nem lesz könnyű pótolni a kieső mennyiségeket.

A Gazprom a szállítás felét átirányíthatná egy Fehéroroszországon és Lengyelországon keresztül futó, mostanában kihasználatlanul működő vezeték felé, ám a másik felét nyílt piaci beszerzésekből kellene fedezni, ami rendkívüli költségekkel járna.

Nem véletlen, hogy a Gazprom tőzsdei kurzusa több mint 11 százalékkal zuhant hétfő délelőtt.

Ráadásul a Fehéroroszországon keresztül történő szállítás beizzítása is rizikós lenne, mivel Alekszandr Lukasenka belarusz elnök már többször megfenyegette az Európai Uniót, hogy leállítja a szállítást, többek között a migránsválságot követő uniós szankciók megtorlásaként.

Egy háborúban – hívja fel a figyelmet végezetül az amerikai hírügynökség – a felek szándékától függetlenül fennáll a veszély, hogy a kulcsfontosságú infrastruktúra akár véletlenül is olyan súlyos károkat szenved, hogy évekre az egekbe emelkedhet a földgáz piaci ára Európában.