Biden még Putyint is büntetné, egyes amerikai cégek megrettentek

Megtámadja-e Oroszország Ukrajnát, ez olyan, mint tealevelekből jövőt olvasni, egyedül Vlagyimir Putyin orosz elnökön múlik a válasz 

– jövendölt Joe Biden amerikai elnök a Bloomberg jelentése szerint. Folyik a találgatás, miközben a feszültség miatt szerdán a 89 dollárt kóstolgatta a Brent olaj hordónkénti ára és négyéves mélypontra zuhant 28,85 közelébe a dollár ellenében az ukrán hrivnya árfolyama. Az egyik fontos kérdés, elegendő erőt vont-e össze az ukrán határon egy támadáshoz Moszkva, a másik, milyen szankciókkal reagálnának az Egyesült Államok és szövetségesei. 

Biden szerint 

a felkészülés méretei alapján ez az invázió nagyobb lenne, mint bármi a második világháború óta, ami megváltoztatná a világot. 

Washington arra készül, hogy fegyverszállításokkal támogatja Kijevet, 8500 katonát küld a közép-európai NATO-tagállamokba – Ukrajnába azonban nem –, és széles körű gazdasági szankciókat vethet ki. Az európai szövetségesek - a francia elnök Emmanuel Macron és a német kancellár Olaf Scholz -, gazdasági érdekeiket is féltve, csitítgatnak és szorgalmazzák a további tárgyalásokat. A Reuters jelentése szerint egyes nagy amerikai cégek és üzleti csoportok szintén óvatosságra intik Bident, miközben a német vállalatok nem számítanak a helyzet elfajulására.

A Chevront, a General Electricet és más Oroszországban tevékenykedő nagy cégeket összefogó csoport azért lobbiznak, hogy ha a Kongresszus kiveti a szankciókat, hagyjon időt teljesíteni a szerződéses kötelezettségeiket, és hagyjon kivételeket. Egyes nagy energiacégek szintén időben és kiterjedésben korlátozott intézkedéseket szeretnének, attól tartva, hogy ha az orosz szerződéseiket nem tudják betartani, érzékeny veszteségek érhetik őket. Hasonló aggodalom övezi az exportszankciókat: az ilyen intézkedéseket fokozatosan szokták bevezetni, ebben az esetben azonban hirtelen üthet be a mennykő. Milyen problémákat okozhatnak a büntetőintézkedések, bőven van már rá példa az elmúlt évtizedből. Az Exxon például, miután 2014-ben Oroszország elfoglalta Ukrajnától a Krímet, elesett a Rosznyefttel közösen végzendő sarkvidéki olajkitermeléstől, és nem amerikai cégek foglalták el a helyét. 

A The Wall Street Journal összeállítása szerint a fenyegető szankciók tudnak fájdalmat okozni, bár Moszkva gondosan felkészült az elmúlt években. A költségvetési politika szigorú maradt, az államadósság - a GDP 20 százaléka - eltörpül az amerikai mellett, a nemzetközi arany- és devizatartalék pedig rekordot ért el decemberben, 630 milliárd dolláron. Élelmiszer-, egészségügyi és technológiai importjában Oroszország helyettesítőket talált rengeteg nyugati termékre, miközben szélesítette az együttműködést Kínával: éves kereskedelmi forgalmuk meghaladta a 100 milliárd dollárt, miközben az USA-val a Reuters idézte kormányadat szerint 

35 milliárd dollár sem volt 2019-ben. Ami nem szankcióbiztos, az az orosz technológiai import – jegyzi meg az amerikai lap –, hiszen a csipgyártást az USA és európai meg ázsiai szövetségesei uralják (mint Tajvan és Dél-Korea). 

A szigorú orosz költségvetési politika pedig visszafogja a beruházásokat és a gazdasági növekedést.

A szankciók személyesen Putyin orosz elnököt is elérhetik - helyezte kilátásba Biden. Egy ilyen intézkedés politikailag romboló volna, emellett semmilyen hatást nem érne el - reagált Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője. Putyinnak külföldön nem lehet vagyona, és a hivatalos adatok szerint belföldön is csak három autója és egy lakása van, évi 10 millió rubel (40 millió forint) jövedelemmel, amit a már szankciók alatt álló Rosszija Bankba kap.