Magyarországon a legolcsóbb az energia Európában

A tavalyi év utolsó hónapja kapcsán is elvégezte nemzetközi ár-összehasonlító vizsgálatát a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH), 26 európai főváros energiaárait alapul véve.

Az eredmények szerint az áramért Budapesten kellett a második legkevesebbet, kilowattóránként 10,46 eurócentet fizetni, ennél csak Belgrád volt olcsóbb a maga 8,11 eurócentes áraival. A lista másik végén, kilowattóránként közel 40 centes áraival Koppenhága és London található.

A földgáz esetében a magyar főváros volt a legolcsóbb, a budapesti lakosok 2,83 eurócentet fizettek egy kilowattórának megfelelő energiáért, ezt követi a Belgrádra jellemző 3,26 eurócentes átlagár. A földgáz Stockholmban volt a legdrágább, a svédeknek ez 23,45 eurócentbe került, majd Koppenhága és Amszterdam 19 eurócent körüli árai jönnek.

A MEKH elvégezte a számításokat a vásárlóerő paritást is figyelembe véve, ebben az esetben egy fiktív valutában, az európai vásárlóerő-egységben (Purchasing Power Standard, PPS) végezték el a számításokat. Az áram esetében ez azt eredményezte, hogy Budapest már csak a negyedik legolcsóbb volt – Helsinki és Valetta előzte még meg a magyar fővárost –, míg földgáz esetében így is legolcsóbb maradt. A villamos energia esetében ez a másik oldalon azonban alapvetően átrendezte a sorrendet, a nominálisan 12. Bukarest lett a legdrágább, míg Koppenhága visszacsúszott a 10. helyre.

A földgáz esetében is Bukarest volt a vizsgált városok között a legdrágább, ha a vásárlóerőt is figyelembe vesszük, amit Szófia követ, de a nominálisan legdrágább városok itt továbbra is az élbolyban maradtak.

Végezetül a MEKH adatai között található egy modellezett kétkeresős háztartás és annak energiával kapcsolatos rezsiköltségei is, ezek szerint Budapesten a jövedelem 2,7 százalékát költik energiára, ami a 4. legolcsóbb, csak London, Dublin és Luxemburg bizonyult ennél olcsóbbnak, míg a legdrágább ezen számítás szerint is Bukarest lett, a jövedelem 10 százalékára rúgó energiaköltségével, amit két tizede százalékkal lemaradva követ Szófia. Ezt a két főváros kiemelkedik a mezőnyből, a harmadik helyezett Prágában több mint 3 százalékkal kevesebbet kell a lakosságnak az energiára fordítania.