Mélyül a regionális szakadék Horvátországban

Ez a bruttó nemzeti össztermék alakulásán is meglátszott, mely a szóban forgó év végére 8,4 százalékot zuhant az előző évhez képest. A járvány enyhülésével viszont a horvát gazdaságnak is sikerült részben helyreállnia, az elmúlt évet már 10,7 százalékos növekedéssel zárhatta. 

A helyreállás viszont nem ment mindenhol zökkenő mentesen, ami rávilágít az országban tapasztalható óriási regionális különbségekre. A válságból a legkönnyebben a járvány által leginkább érintett régiók jöttek ki, ezt jól példázza, hogy a 2020-as évhez képest tavaly a legnagyobb gazdasági növekedés a tengermelléken volt. Dubrovnik-Neretva megye gazdasága például 2021-ben 171,75 százalékot nőtt, de nem sokkal maradt el mögötte Zadar megye sem, ahol 166,76 százalékos növekedés tapasztalható. A bronzérem is az Adria partjára Sibenik-Knin megyébe került 160,45 százalékos gazdasági emelkedéssel. Irigylésre méltó gaudasági teljesítményt tudhat maga mögött Zágráb is, ahol 150 százalékos volt a gyarapodás. 

Ezek az első látásra hajmeresztő, békeidőben szinte elképzelhetetlen számok jelentős részt a turisták visszatérésének köszönhetőek, állítja a Jutarnji list napilap, mely arra is kitér, hogy a külföldiek számára kevésbé vonzó, nem turisztikai térségekben sokkal rosszabb a helyzet. Az ország keleti részén található Kapronca-Kőrös, valamint Verőce-Drávamente megyében tavaly szinte nem volt gazdasági növekedés, a 2020 decemberében földrengés által sújtott Sziszek-Monoszló megyében pedig még a viszonyítási évhez képest is romlott a helyzett.  Az adatokból jól látszik, hogy az állam Kárpát-medencei részei jelentősen elmaradnak az Adriához és a fővároshoz képest is. Ez elsősorban az ipari termelés folyamatos leépülésének és az ezzel párhuzamosan zajló külföldre való elvándorlásnak köszönhető, amit a járvány csak tovább tetőzött. 

A kormány a már zajló, nagymértékű infrastrukturális fejlesztések mellet jelentős támogatásokat ígér azoknak a horvát állampolgároknak, akik hazaköltöznek külföldről és saját vállalkozásba kezdenek. A támogatás mértéke annak függvényében, hogy mely szektorban és az ország mely részén kíván vállalkozni a hazatérő, 150 és 200 ezer kúna, azaz 7,5 és 10 millió forint között mozoghat. Az első támogatásokat, melyektől a leszakadó vidékek felzárkózását várják, a tervek szerint a felek az év első felében köthetik meg. A témában a horvát ellenzék is megszólalt. A szocialisták úgy vélik, hogy a kormány intézkedései nem oldják meg a problémákat. Szerintük inkább az ország lassú és körülményes bürokratikus rendszerét kellene megreformálni, ugyanis az állításaik szerint elriasztja a külföldi befektetőket, akik új munkahelyeket teremthetnének a leszakadó régiókban.