Vasárnap első alkalommal tárgyalhat a Nyugattal a tálib kormány

Az afganisztáni hatalomátvétel óta a tálibok első hivatalos tárgyalásai a Nyugattal európai földön segíteni fognak "a háborús légkör átalakításában" a NATO-erők elleni két évtizedes lázadás után - mondta az afgán csoport vezető szóvivője az AFP hírügynökségnek szombaton.

A keményvonalas iszlamisták augusztusban kerültek vissza a hatalomba, amikor az amerikai és külföldi csapatok a harctéren kialakult patthelyzetet követően megkezdték végső kivonulásukat az országból, amit Joe Biden amerikai elnök döntése meglepetésre felgyorsított.

Egyetlen ország sem ismerte el a tálibok kormányát, amely hírhedt az 1996 és 2001 közötti első hatalmi időszakában történt emberi jogok megsértéséről, ami után az Egyesült Államok vezette invázióval megbuktatták őket.

"Az Iszlám Emirátus lépéseket tett a nyugati világ követeléseinek teljesítésére, és reméljük, hogy diplomáciai úton erősíthetjük kapcsolatainkat minden országgal, beleértve az európai országokat és általában a Nyugatot" - mondta Zabihullah Mudzsahid az AFP-nek szombaton.

Hozzátette: a tálibok "a háborús légkört... békés helyzetté akarják változtatni". A tálibok és nyugati tisztviselők közötti tárgyalások vasárnap kezdődnek Oslóban az emberi jogokról és a humanitárius segélyekről, miközben a szegénységi válság egyre mélyül Afganisztánban.

A tálibok hatalomátvétele óta drasztikusan romlott a humanitárius helyzet Afganisztánban. A nemzetközi segélyezés hirtelen leállt, és az Egyesült Államok 9,5 milliárd dollár (8,4 milliárd euró) értékű, tengerentúlon tartott afgán központi banki eszközt fagyasztott be.

Az ENSZ szerint az éhezés jelenleg 23 millió afgánt, vagyis a lakosság 55 százalékát fenyegeti, és idén 5 milliárd dollárra van szüksége az adományozó országoktól az ország humanitárius válságának kezelésére.

A vasárnaptól keddig tartó látogatás során találkozókra kerül sor a keményvonalas iszlamisták, a norvég hatóságok és számos szövetséges ország, köztük Nagy-Britannia, az Európai Unió, Franciaország, Németország, Olaszország és az Egyesült Államok tisztviselői között - áll a norvég külügyminisztérium közleményében.

A tálib küldöttség várhatóan találkozik majd a civil társadalom afgánjaival is, köztük női vezetőkkel és újságírókkal, egy olyan időszakban, amikor mint ismert az Afganisztánban élők szabadságjogait egyre inkább korlátozzák.

"Ezek a találkozók nem jelentik a tálibok legitimálását vagy elismerését" - mondta pénteken Anniken Huitfeldt norvég külügyminiszter. "De beszélnünk kell az ország de facto hatóságaival. Nem hagyhatjuk, hogy a politikai helyzet még súlyosabb humanitárius katasztrófához vezessen" - tette hozzá

Ali Maisam Nazary, a Nemzeti Ellenállási Front (NRF) külkapcsolati vezetője - egy ellenzéki csoport - elítélte Norvégiát a tárgyalások miatt. "Mindannyiunknak fel kell emelnünk a hangunkat, és meg kell akadályoznunk, hogy bármely ország normalizáljon egy terrorista csoportot Afganisztán képviselőjeként" - tweetelte pénteken a Párizsban élő Nazary.

Az Algemeiner.com közben szombaton arról számolt be, Zabihullah Mudzsahid tálib kormányszóvivő tagadta, hogy nőket tartanának fogva, de azt mondta, a hatóságoknak joguk van "letartóztatni és őrizetbe venni a másként gondolkodókat vagy azokat, akik megszegik a törvényt". A héten női aktivisták elmondták, hogy két társukat elrabolták otthonukból a fővárosban, miután részt vettek egy demonstráción.

Az ENSZ afganisztáni segélymissziója felszólította a tálibokat, hogy "adjanak tájékoztatást" Tamana Zaryabi Paryani és Parwana Ibrahimkhel hollétéről, akiket állítólag szerda este raboltak el otthonukból. A legtöbb tartományban a lányok nem térhetnek vissza a középiskolába, az állami egyetemeket bezárják, a nőket pedig eltiltották a legtöbb állami munkahelytől. Az új törvények értelmében a nőket hosszú utakra egy közeli férfi rokonnak is el kell kísérnie, Kabulban pedig posztereken figyelmeztetik a nőket ,hogy mindent elfedő burkát hordjanak.

Pénteken a vidéki Badghis tartományban két nemzetközi civil szervezet munkatársa közölte, hogy a vallási rendőrség figyelmeztetést adott ki, hogy a nőket lelövik, mert nem viselnek burkát.