A fal adta a másik pofont a román gazdaságnak, szakadék nyílt a régióban

Magyarország mellett Közép-Európa többi gazdasága is közölt negyedik negyedéves GDP-adatokat kedden, és a számokból az látszik, hogy a kilábalás kifulladt Szlovákiában és különösen Romániában, lelassult a cseheknél, a magyar és a lengyel lokomotívok ugyanakkor még csúcssebességen futnak. Ennek előretekintve is van jelentősége, hisz az év végi teljesítmény átgyűrűzik 2022-re is.

A régió növekedési szempontból kettészakadt, a legkedvezőbb a magyar helyzet - nálunk rekord mértékben bővült a GDP -, a legkevésbé a román. 

Keleti szomszédunk gazdasága rálépett a satufékre. Az éves növekedési ráta a harmadik negyedévi 7,4 százalékról 2,2-re lassult – ami kevesebb mint fele az elemzők konszenzus előrejelzésének –, mégpedig úgy, hogy negyedéves alapon még csökkent is a GDP fél százalékponttal az előző évi minimális növekedés után. Ha még egy negyedév zsugorodás következik, az azt jelenti, hogy Románia recesszióba csúszott, pedig a román jegybank emelte legkevésbé kamatait Közép-Európában a régió-szerte felszökő infláció megfékezésére. 

A nyertes csoportban Magyarország mellett a lengyelek vannak, de a magyar növekedés kiemelkedő abból a szempontból, hogy az éves és a negyedéves üteme is felpörgött, a lengyeleknél azonban a harmadik negyedévhez képest csak 1,7 százalékkal nőtt a GDP, ami lassulást jelent a július–szeptemberi 2,3-hez képest. Éves szinten a lengyel gazdaság 7,3, a magyar 7,2 százalékkal bővült a negyedik negyedévben.

Inflációban ugyanakkor a lengyelek eddig nagyobb árat fizettek: szintén kedden közölték a januári lengyel inflációs adatot, éves szinten 9,2 százalékkal nőttek az árak, miközben Magyarországon a legalacsonyabb volt a régióban az infláció, 7,9 százalék.

A cseheknél a negyedéves ütem 1,6-ről 0,9 százalékra fékezett 2021 utolsó negyedében, az éves növekedésük pedig a fele a magyarnak és a lengyelnek. A szlovák gazdaság már korábban fékezett, és a harmadik negyedéves 1,3 után a negyedikben 1,4 százalékkal bővült éves alapon. A recessziónak ők azért nem jutottak a közelébe, hiszen 0,3-0,4 százalékkal növekedett a GDP-jük negyedéves alapon 2021 második felében.

Az adatokat követően szépen erősödött kedden az euró ellenében a forint és a złoty is: az előző 357,10-ról 355,30-ra száguldott (mielőtt visszavonult 356,30-ra), a złoty pedig 4,546-ről 4,513-re.

Az igazsághoz hozzátartozik, hogy pont az erősödésük környékén a nemzetközi piacokon dolláreladás kezdődött, ami támogatni szokta a közép-európai devizákat. Ez a  cseh koronát is erősödni segítette az euró keresztben, 24,50-ról 24,42 környékére. Hajszálnyit még a román lej is tudott ekkor erősödni 4,945-ről 4,942-re.

Előretekintve, a Capital Economics közgazdásza, James Reilly szerint a növekedés idén az egész régióban lelassulhat, hiszen nagyon magas infláció jár vele, amit a jegybankok gazdaságfékező kamatemelésekkel kénytelenek visszafogni, ráadásul csökkenti a vásárlóerőt is, még akkor is, ha a pandémia lefutása után növekedne a fogyasztási kedv. A régión belüli különbségek azonban az elemzői előrejelzésekben is kirajzolódnak, Magyarország javára és Románia kárára. 

Az ING romániai főközgazdásza, Valentin Tataru szerint nem valószínű, hogy a gazdaság recesszióba csúszik, idei GDP-növekedési előrejelzését mindemellett 4,5 százalékról 3,2-re mérsékelte a fogyasztói lendület kifáradását mutató év végi adatok után. Az Erste elemzői ugyanennyire vitték le a saját jóslatukat, csak ők 4 százalékról. A lengyel gazdaság növekedése szerintük 4,6 százalékra lassul az idén, és a jegybanki kamatszigorítások miatt talán még ennyivel sem.

A kamatemelésekben Magyarország jóval mindkét ország előtt jár. A mi esetünkben nem is le-, hanem felfelé módosítottak GDP-előrejelzéseiken az elemzők a mai adatok láttán: jó esély látszik rá, hogy a tavalyihoz hasonlóan a magyar gazdaság idén is túlteljesíti a régiót. Virovacz Péter, az ING magyarországi szenior közgazdásza szerint a növekedés a korábban várt 5,5 százalék helyett a 6 százalékot is meghaladhatja. Mivel az infláció is, előfordulhat, hogy az MNB fő kamata sem 5,5 százalékon éri el a csúcsot, hanem 6 felett - tette hozzá. Suppan Gergely, a Takarékbank vezető elemzője 6-ról 6,3 százalékra emelte idei GDP-növekedési előrejelzését.

A tőlünk délre eső kisebb EU-gazdaságok később teszik közzé tavalyi negyedik negyedéves GDP-adataikat. A nem EU-tag Szerbia éves növekedése 6,9 százalékra lassult a harmadik negyedévi 7,7-ről.