Biden visszaadná az afgánok lefoglalt pénzének a felét

Az amerikai jegybank szerepét betöltő Federal Reserve a tálibok tavaly augusztusi hatalomátvételét követően fagyasztotta be az afgán központi bank tengerentúlon őrzött tartalékait. Az amerikai pénzintézetekben, különböző eszközökben tárolt, mintegy húsz év alatt felhalmozódott 7 milliárd dollár sorsáról pénteken döntenek. Sajtóhírek szerint Joe Biden elnök még pénteken aláírhatja azt a rendeletet, amely végleg kicsavarja az Afganisztánt de facto irányító tálibok kezéből a pénzt.

A tálibok egy centet sem kapnak

A The New York Times által megszellőztetett tervek szerint a forrásokat egy, a Federal Reserve New York által kezelt számlára vonnák össze. 

A részben készpénzben, részben kötvényekben, illetve aranyban tárolt források felét, 3,5 milliárd dollárt az Egyesült Államok kormánya humanitárius segélyként bocsátaná újra Afganisztán rendelkezésére, úgy, hogy ahhoz a tálibok semmiképp ne férhessenek hozzá. 

A másik feléből pedig  a 2001. szeptember 11-iki terrortámadások mintegy háromezer áldozatának hozzátartozóit kártalanítanák.

Az Egyesült Államok korábban épp ezekre a kártalanítási eljárásokra hivatkozva utasította vissza a tálibok kérését, hogy visszautalja a jegybanki forrásokat. 

A 2001 szeptemberi terrortámadásokat követően indult perek során ugyanis a támadás károsultjainak, illetve az áldozatok hozzátartozóiknak épp 7 milliárd dollárnyi kártérítést ítéltek meg az amerikai bírák. 

Ám egészen tavaly augusztusig közülük csak kevesen reménykedtek abban, hogy ezt a pénzt valaha megkapják. 

A tálibok hatalomátvétele után azonban az amerikai károsultak egy nagyobb csoportja elérte, hogy az ügyük a végrehajtási szakaszba kerüljön, és a bíróság kezdeményezze a kifizetéseket.

A károsultak nagyvonalúságán múlt, hogy az afgánok visszakaphatnak valamit

Hónapok óta fokozódik a nyomás az Egyesült Államok kormányán, hogy az afgán jegybank lefoglalt forrásait szabadítsa fel, és bocsássa az egyre mélyebb humanitárius válsággal küzdő ország rendelkezésére. A washingtoni kabinet azonban mindeddig ellenállt a felszólításoknak, arra hivatkozva, hogy a Talibánt terrorszervezetként tartja számon, és terroristákat nem pénzel. Ám most, hogy már nem csak az ENSZ, illetve az Afganisztánban tevékenykedő humanitárius szervezetek sürgetik a döntést, hanem több amerikai képviselő is, Bidennek lépnie kellett.

Az afganisztáni helyzet ugyanis tarthatatlanná vált. Az ENSZ előrejelzése szerint ha nem érkezik időben segítség, az év végére az ország lakosságának 96 százaléka a szegénységbe zuhanhat. NGO-k beszámolója szerint már most is mindössze az ott élők 2 százaléka jut minden nap elegendő élelemhez.

A 9/11-es terrortámadások áldozatainak hozzátartozói épp ezért javasolták azt az amerikai kormánynak, hogy a zárolt pénzeket osszák ketté, és csak a források felét tartsák fenn a kártérítések kiegyenlítésére, a pénz másik felét pedig adják vissza az afgánoknak – írja a The Hill. A washingtoni adminisztráció terve mindeddig ugyanis az volt, hogy hagyják a pénzt ott, ahol van, abban a reményben, hogy a tálibok egyszer úgyis megbuknak, és az őket követő, az Egyesült Államok szemében legitimnek tartott kormány rendelkezésére bocsátják.

Mi lesz így az afgánokkal?

Maga a döntés, hogy egy másik állam jegybankjának tartalékaira az Egyesült Államok rátegye a kezét, meglehetősen szokatlan. Várakozások szerint az afgán jegybank más országokban (főként az Egyesült Királyságban, Németországban, Svájcban, illetve az Egyesült Arab Emírségekben) őrzött, mintegy 2 milliárd dollár értékű tartalékai nem jutnak hasonló sorsra.

A Da Afganistan Bank (ez az afgán központi bank hivatalos neve) összesen több mint 9 milliárd dollárnyi, külföldön tárolt tartaléka Afganisztán bruttó hazai össztermékének mindegy felével egyenlő. A tálibok hatalomátvétele után a Nemzetközi Valutaalap, és a Világbank is felfüggesztette a tevékenységét az országban. Azóta több segélyszervezet, mint például a magyarországi Ökumenikus Segélyszervezet is, újraindította a munkát az országban, ám az afgán jegybanknak mindössze 32 millió dollárnyi humanitárius segélyt utaltak át.

Az Ökumenikus Segélyszervezet szerint Afganisztán lakosságának több mint felének, mintegy 22,8 millió embernek kell akut élelmiszerhiánnyal szembenéznie. Közülük 8,7 millió ember közel áll a teljes éhínséghez, illetve nap mint nap éhezik. 

Az afgán gazdaságot korábban csak a nemzetközi segélyek tartották életben, melyek az állami költségvetési bevétel mintegy 80 százalékát tették ki, azonban a tálibok hatalomátvétele óta összeomlott a gazdaság a különösen súlyos likviditási válság miatt. A Da Afganistan Bank igazgatótanácsának egy korábbi tagja, Mohammad Mehrabi szerint ha Afganisztán visszakapná a külföldi jegybanki tartalékait, stabilizálhatná a devizája árfolyamát, megállíthatná az árak féktelen emelkedését az országban.

A volt jegybankár szerint az amerikai elnök péntekre várható döntése azonban csak súlyosbítja a krízist az országban. Azzal, hogy véglegesítik a jegybanki tartalékok zárolását, előkészítik az ország bankrendszerének teljes bedőlését és egy még mélyebb pénzügyi válságot.