Brutális, közel 50 százalékos a januári török infláció

Törökországban az éves infláció 48,69 százalékra emelkedett januárban, miután a nyolcadik egymást követő hónapja gyorsul. A most mért infláció 2002 áprilisa óta a legmagasabb érték, és meghaladja a 46,68 százalékos piaci előrejelzést, valamint a decemberben mért 36,08-os áremelkedést is. Egy évvel korábban jóval alacsonyabb, 14,91 százalékos volt a ráta. A legnagyobb mértékben, 68,9 százalékkal a közlekedési árak növekedtek, ezt követik az élelmiszerek és alkoholmentes italok 55,6-es drágulása, valamint a lakberendezési és háztartási eszközök árának 54,53-os emelkedése. Havi szinten a fogyasztói árak 11,1 százalékkal nőttek.

A török jegybank január 20-án tartott idei első ülésén az infláció mérséklése érdekében szüneteltette unortodox enyhítési ciklusát, és 14 százalékon hagyta az egyhetes irányadó kamatlábat. Recep Tayyip Erdoğan gazdaságösztönző elképzeléseit követve a török jegybank – az általánosan elfogadott gazdasági nézetekkel szembemenve és más jegybankok szigorítás felé tett lépéseivel ellentétben – tavaly szeptember óta 500 bázisponttal csökkentette a kamatlábakat, rekordalacsony szintre küldve a líra árfolyamát, amely egy év alatt elvesztette értékének közel 50 százalékát, emellett jelentős nyomást helyezett a fogyasztói árakra. A központi bank korábban közölte, hogy figyelemmel kíséri a közelmúltbeli monetáris változtatások hatását, és prioritásként kezeli a líra árfolyamát, ennek érdekében pedig felülvizsgálja monetáris politikai keretrendszerét. A jegybanki döntéshozók arra számítottak, hogy a bázis változása miatt az infláció értéke csökkenni fog az idei első hónapokban, ez azonban – mint látható – januárban még nem történt meg.

Recep Tayyip Erdoğan korábban azért gyakorolt nyomást a jegybankra a kamatcsökkentés érdekében, hogy az olcsó hitelek és a pénzbőség további gazdasági növekedést generáljon, amivel a 2023-as választásokon való esélyeit erősítené. Erdoğan két és fél év alatt három jegybankelnököt menesztett, december elején pedig lemondott Lütfi Elvan pénzügyminiszter is, akit – az elnök unortodox monetáris politikáját támogató – Nureddin Nebati váltott a poszton. Múlt hét szombaton aztán Erdoğan kirúgta a statisztikai hivatal vezetőjét is, emiatt pedig nőttek az aggodalmak, hogy a tisztviselők megpróbálják manipulálni az inflációs adatokat.

Noha Törökország azon kivételek közé tartozik, amelyek recesszió nélkül vészelték át a járvány 2020-as időszakát 1,8 százalékkal növekedve, és 2021-ben is legalább 9,5 százalékot bővült a gazdaság, ennek ellenére az elemzők többsége a kamatcsökkentéseket a gazdasági növekedésre nézve is kontraproduktívnak látta az összeomló török deviza, a leapadó devizatartalékok és az egekbe szökő infláció miatt. Ha inflációs környezetben csökkentjük az irányadó kamatlábat, úgy az inflációnál alacsonyabb hitelkamatok egy ideig élénkítik a gazdaságot, egy ponton túl viszont olyan mértékben növekednek a kockázatok, ami miatt a fegyver visszafelé sülhet el, miként ez a januári inflációs adatokon is tetten érhető.