Erdélyi Škoda-üzem létesülhet

Háromra emelkedhet az autógyárak száma Romániában, amennyiben valósak a Volkswagen csoporthoz tartozó cseh Škoda beruházási terveiről szóló hírek. A gazdasági és üzleti életben élénk érdeklődés övezte hírmorzsa a Kolozs megyei közgyűlés elnökétől származik, aki a napokban „elhintette”, hogy Kolozsvár környéki beruházást fontolgat „egy autóipari cég”.

Alin Tise konkrét név említése nélkül csak annyit árult el, a potenciális befektető egy 150 hektáros terület iránt érdeklődik a kincses várostól 50 kilométerre fekvő ipari parkban. A helyszínről sokat elárul, hogy itt halad el a Kolozsvárt Marosvásárhellyel összekötő észak-erdélyi autópálya, amelynek a Kolozsvártól a magyar–román határig tartó szakasza még nem készült el ugyan, de közvetlen összeköttetéssel bír az egészen Nagylakig nyúló dél-erdélyi sztrádával. Kolozsvárnak nemzetközi repülőtere van, 2026-ig pedig korszerűsítenék a vasútvonalat Nagyváradig.

A bukaresti Ziarul Financiar gazdasági napilap autópiaci forrásokból úgy tudja, hogy

a Škoda szemelte ki magának Közép-Erdélyt, ahol százmillió eurós beruházást hajtana végre, bár egyelőre nem világos, hogy autó- vagy alkatrészgyárat létesítene.

A Volkswagen néhány éve már erősen fontolgatta a romániai befektetést, ám végül Törökországot választotta. Különben sokan bosszankodnak amiatt Kolozsváron is, hogy több mint egy évvel ezelőtt befizetett új Skodájukat még nem szállították le nekik Szlovákiából a csiphiány miatt. 

Románia jelenleg két, az ország déli részén található autógyárral rendelkezik. Az egyik a Mioveniben 1968 óta működő, Renault-tulajdonban lévő Dacia-üzem, ahol idén januárban gurult le a gyártósorról a hétmilliomodik jármű, míg a másik a Ford által 12 éve létesített craiovai gyár, ahol tavaly decemberben az egymilliomodik autót szerelték össze. Tavaly a két gyártó összesen 420 755 járművet állított elő, 4 százalékkal kevesebbet, mint 2020-ban.

Ugyancsak az autópiachoz kapcsolódik a román kormány bejelentése, miszerint felső határt szab a gépjármű-felelősségbiztosítás (kgfb) árának. Adrian Caciu pénzügyminiszter pénteken közölte, hogy társadalmi vitára bocsátották a rendelettervezetet, amely hat hónapra befagyasztaná a kötvények tarifáit. A tárcavezető – aki szerint a kabinet sürgősségi eljárással fogja elfogadni a határozatot – azzal indokolta az árplafon bevezetését, hogy a felelősségbiztosítások jelentős áremelkedése miatt természetes személyek és vállalkozások milliói kerültek nehéz helyzetbe. 

Mint arról beszámoltunk, a tarifák elsősorban annak hatására drágultak számottevően Romániában, hogy tavaly csődbe ment az addig piacvezető City Insurance társaság, a talpon maradt hét biztosító pedig 40 és 60 százalék közötti áremelést hajtott végre, de számos esetben nem ritka a kötelező 150–200 százalékos drágítása sem. 

Az ármaximálást a romániai közúti fuvarozók munkáltatói szervezetei követelték ki, tiltakozó megmozdulásokat helyezve kilátásba, ha a bukaresti kormány nem avatkozik be a biztosítási piac alakulásába; szerintük árszabályozás nélkül elkerülhetetlen a gazdasági összeomlás, mert az árak emelkedése a közúti fuvarozók csődjét fogja eredményezni. Egyébként a bukaresti versenytanács decemberben „eltanácsolta” a kormányt a kötelező biztosítás árának befagyasztásától, amely álláspontja szerint káros hatást gyakorolna a gazdaságra, destabilizálná a biztosítási piacot, sőt emiatt az Európai Bizottság kötelezettségszegési eljárást indíthat Románia ellen.