Mindenkinek fájni fognak az orosz szankciók

Oroszország elleni újabb szankciókról tárgyalnak ma este az Európai Unió állam- és kormányfői, és Ursula von der Leyen azonban már reggel bejelentette, hogy az újabb büntetőintézkedések célja „gyengíteni Oroszország gazdasági bázisát és modernizációs képességét”, megakadályozni, hogy hozzáférjen a kulcsfontosságú technológiákhoz és piacokhoz.

Befagyasztjuk az EU-ban lévő orosz vagyontárgyakat, és megakadályozzuk az orosz bankok hozzáférését az európai pénzügyi piacokhoz. Az első szankciócsomaghoz hasonlóan szorosan együttműködünk a partnerekkel és szövetségesekkel

– jelentette ki. Ez a „legkeményebb szankciócsomag az EU történelmében” – tette hozzá Josep Borrell kül- és biztonságpolitikáért felelős uniós főképviselő.

Az Oroszország elleni szankciókkal azonban az a baj, hogy a világon mindenki másnak is fájni fognak. Az ország a világ egyik legjelentősebb olaj- és gáztermelője, így a világ függ az onnan érkező importtól. Különösen igaz ez az Európai Unióra, amely a felhasznált földgáz több mint negyven százalékát kapja onnan – ezért is volt olyan drámai a német lépés az Északi Áramlat-2 vezeték engedélyezésének leállításáról.

Mivel az energetikai export adja az orosz költségvetés mintegy felét, Moszkva számára is súlyos csapást jelentene, ha elvágnák a nyugati piactól – igaz a világ más részén, például Kínában és Pakisztánban lenne vevő a feleslegessé vált olajra és gázra. Ez azonban még tovább pörgetné a jelenleg is közel nyolcéves csúcson lévő olajárakat és az inflációt, ami így is komoly belpolitikai problémákat okoz a nyugati kormányoknak.

Köztük Joe Biden amerikai elnöknek is, aki alacsony népszerűséggel és támogatottsággal várja az őszi félidős választásokat, és tisztában van a kockázatokkal. Ezért is hangsúlyozta többször is az utóbbi időben, hogy „a demokrácia védelme drága lesz” az amerikaiak számára is, és „kritikus fontosságúnak” nevezte, hogy enyhítsék a magas energiaárak hatásait. Egyeztet ugyan a fő termelőkkel és fogyasztókkal, próbál módokat találni arra, hogy közösen biztosítsák a globális energiaellátást, az eszközei azonban korlátozottak.

Nekünk is vannak eszközeink, Vlagyimir Putyinnak is, és ha bevetettük valamennyit, akkor visszatérünk a kiindulópontra. Az oroszok képessége az energiapiacok manipulálására mindig nagyobb lesz, mint az európaiak képessége e manipulációk mérséklésére

– figyelmeztetett Josh Rogin, a CNN politikai elemzője. Greg Valliere, az AGF Investments munkatársa szerint Moszkvának a visszavágásban három fő célja lehet: magas inflációval járó gazdasági válságba sodorni a Nyugat nagy részét, megosztani az Egyesült Államokat az elszigetelődés hívei és az internacionalisták között, és kiberháborús támadást indítani az ország és Ukrajna ellen, „megzavarva mindent az ATM-ektől a vállalati igazgatótanácsokig”.

Az orosz bankok egy részét már a héten korábban meghozott szankciók is érintik, de ezeket kiterjeszthetik a legnagyobb, állami tulajdonban lévő pénzintézetekre is, amelyek kulcsfontosságúak az energiaszektor finanszírozásában. Közéjük tartozik a Sberbank and VTB, amelyek együtt majdnem 750 milliárd dolláros vagyonnal rendelkeznek. Ez a lépés azonban azt is jelenthetné, hogy elvágják Európa energia-ellátását.

A „nukleáris opció” Oroszország kizárása a SWIFT nemzetközi fizetési rendszerből, de erre Moszkva már jó ideje készül, és létrehozott egy alternatív rendszert, amelyen keresztül bonyolítja a belföldi fizetések húsz százalékát. Moszkva évek óta igyekszik kizárni a dollárt az elszámolásokból, amiben partner Kína és India, Oroszországban és a volt Szovjetunió területén pedig egyre elterjedtebb a saját fizetési rendszere, a Mir. Az ország kizárása a SWIFT-ből szintén rejt magában kockázatokat, mert számos európai hitelezőt is veszélyeztetne, amelyek így nem kapják vissza a nekik járó pénzt. Az osztrák, francia és olasz európai bankok tartoznak az Oroszországgal szemben leginkább kitett európai pénzintézetek közé – emlékeztetett a Deutsche Welle.

A szankciók hatása kiterjed majd a világ élelmiszer-ellátására is. Oroszország már az Ukrajna elleni támadás kezdetén leállította a kereskedelmi hajók forgalmát az Azovi-tengeren, a Fekete-tengeri kikötőket azonban nyitva hagyta – utóbbiakat használják az orosz gabonaszállítmányok indítására. Oroszország és Ukrajna adja együtt a globális búzaexport 29, a kukorica 19 és a napraforgóolaj 80 százalékát. Oroszország tavaly 76 millió tonna búzát termesztett, és az amerikai gazdasági minisztérium előrejelzése szerint ebből 35 milliót szánt exportra, ami a globális kivitel 17 százaléka. A számokból egyértelmű, milyen hatással lenne az ellátásra, ha ezek a termékek nem kerülnének ki a piacra.