BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

Bevetették a nukleáris opciót Moszkvával szemben

Súlyos csapást mér az orosz gazdaságra, hogy a szövetségesek bizonyos bankokat kizárnak a nemzetközi fizetőrendszerből, de ennek a hatását a nyugati pénzintézetek és vállalatok is megérzik majd.

Az Európai Unió, az Egyesült Államok, az Egyesült Királyság és Kanada szombat éjjel az úgynevezett „nukleáris opciót” is bevetette annak érdekében, hogy megállítsa az Ukrajna elleni orosz inváziót. Úgy döntöttek, hogy kizárnak egyes orosz bankokat a SWIFT nemzetközi bankközi kommunikációs és tranzakciós hálózatból. A SWIFT (Society for Worldwide Interbank Financial Telecommunication) belgiumi székhellyel működő biztonságos üzenetküldő rendszer, amely több mint 11 ezer bank és pénzintézmény között teszi lehetővé a gyors, határokon átnyúló fizetéseket, ezzel megalapozva a nemzetközi kereskedelmet. Az orosz kizárástól sokáig ódzkodtak elsősorban az uniós tagállamok, de 

a híresztelésekkel ellentétben Magyarország nem blokkolta és nem is akarta vétózni ezt az intézkedést.

Az uniós külügyminiszeterek ma esti ülésükön adnak zöld utat a döntésnek, akkor derült majd ki az is, hogy az pontosan mely bankokat érinti.

A lépés célja elzárni az érintett bankokat a nemzetközi pénzügyi forrásoktól és korlátozni globális működésüket. 

A hozzáférés nélkül a bankok nehezebben tudnak kommunikálni külföldi partnereikkel, és ebben nem sokat segít majd nekik, hogy Moszkva – éppen a hasonló esetekre készülve – már évek óta igyekszik kizárni a dollárt az elszámolásokból, és létrehozott egy alternatív rendszert . Az SPFS (System for Transfer of Financial Messages) azonban csak munkanapokon működik, és 2020-ban kétmillió üzenettel csupán a belső forgalom 20 százalékát fedte le, ami a jegybank célja szerint 2023-ra 30 százalékra nő. Viszont a dollárelszámolás elkerülésében Oroszország partnerre talált Kínában és Indiában. Ugyan a SWIFT nélkül a velük való kereskedelem is lelassul és költségesebbé válik, írta elemzésében a Reuters, sok elemző attól tart, hogy ez az alternatív rendszer a nyugati intézkedés hatására megerősödik majd, ami a későbbiekben problémát jelenthet.

Fotó: Shutterstock

Az orosz külkereskedelem, vagyis az olaj- és gázexport is a SWIFT-rendszerre támaszkodik, a kitiltás tehát gyakorlatilag blokkolja az ország exportját és importját 

– hangsúlyozta Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke. Ez azonban azt is jelenti, hogy a döntés komoly károkat okoz a nyugati bankoknak és vállalatoknak is, amelyek az oroszokkal üzletelnek. Az európai pénzintézeteket ez sokkal súlyosabban fogja érinteni, mint az amerikaiakat és a briteket. A Bloomberg televízióban összehasonlításképpen elhangozott, hogy a szankciók miatt az amerikaiak által elveszített minden dollárra tízdollárnyi uniós veszteség jut. 

Az osztrák bankok oroszországi kitettsége például 2021 harmadik negyedévében a GDP 4,6 százalékát tette ki, 

de ez az arány elérte az egy százalékot a francia és olasz pénzintézetek esetében is, emlékeztetett a Politico. Ugyanakkor sokat veszítenek az amerikai és a német bankok is, mivel ők használják leginkább a SWIFT-et kommunikációra orosz partnereikkel, ráadásul Németország Olaszországgal együtt jelentős mértékben függ az orosz gáztól, amelyért szintén ezen keresztül fizetnek. A döntés súlyát mutatja, hogy eddig egyetlen országot, Iránt zárták ki 2012-ben a nukleáris programja miatt a SWIFT-ből, amely ezzel külkereskedelme egyharmadát veszítette el.

A SWIFT mellett a szövetségesek korlátozó intézkedések érvénybe léptetésével veszik elejét annak is, hogy az orosz jegybank a szankciók hatásainak gyengítésére használhassa fel 630 milliárd dollárt kitévő nemzetközi devizatartalékát. 

Befagyasztják a jegybank tranzakcióit, ezzel megelőzik, hogy likvidálja vagyonát, és megtámogassa a rubelt. 

Márpedig elemzői várakozások szerint hétfői piacnyitáskor jelentősen gyengülni fog az orosz deviza. Ray Attrill, az ausztrál nemzeti bank devizapiaci vezetője szerint „elkerülhetetlennek tűnik a rubel összeomlása”, és „a hétvégi bejelentések következtében megnőtt a kockázata annak, hogy Oroszország nem lesz képes törleszteni a külföldi adósságait, amire utoljára 1998-ban volt példa”. A nyugati döntés „a gazdaság egy jelentős részének a végét jelenti” –Szergej Alekszasenko, az orosz jegybank korábbi alelnöke szerint is, aki jelenleg az Egyesült Államokban él. 

A fogyasztói piac fele el fog tűnni. Ezek az áruk eltűnnek, ha nem lehet fizetni értük

– nyilatkozta a brit hírügynökségnek.

Címoldalról ajánljuk

Tovább a címoldalra

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.