Biden vezérszerepre tör az EU-csúcson, és újabb szankciókkal érkezik

Az ukrajnai háború miatt sűrű a programja az EU állam- és kormányfőinek: öt héten belül harmadszor ülnek össze 2022. március 24–25-én. Tárgyalnak majd különböző biztonsági, energiaügyi és gazdasági kérdésekről, valamint a Covid–19-világjárványról is.

Az első napon Joe Biden, az Egyesült Államok elnöke is bekapcsolódik az uniós vezetők tanácskozásába, hogy megvitassák a konfliktussal kapcsolatos fejleményeket, az Ukrajnának nyújtható támogatást, és esetlegesen újabb szankciókat is bejelentsenek válaszul az orosz agresszióra. A CNN szerint az amerikai elnök részvétele több mint egy hétköznapi látogatás, Joe Biden az utóbbi idők egyik legnagyobb téttel rendelkező útjára indult, amikor is az Egyesült Államok elnöke átveszi az újonnan egyesült Nyugat vezetését.

Ukrajnai háború

Miután a tagállamok értékelték a legfrissebb ukrajnai fejleményeket, megvitatják majd a humanitárius és menekültügyi kérdéseket. Mivel az Európai Tanács március 16-án már jóváhagyta az európai menekültekre irányuló kohéziós fellépésről (CARE) szóló jogalkotási javaslatot, döntés esetén a kohéziós alapokból gyorsan tudnak segélyt folyósítani a rászorulóknak. 

Emellett február 23-a óta már négy intézkedéscsomagot is bevezettek, ezzel szankcionálva Oroszországot és a fehérorosz államot. Legutóbb március közepén jelentettek be retorziós lépeket, köztük kereskedelmi korlátozásokat a vas-, acél- és luxusárukra, valamint tilalmat hirdettek az orosz energiaágazatba irányuló új beruházásokra.

Kiemelkedő jelentőségű Joe Biden részvétele

Szakértők várakozásai szerint maga Joe Biden is csütörtökön, a brüsszeli útján jelenti be legújabb szankcióit Oroszország ellen. Biden az Európai Tanács csúcstalálkozója mellett a NATO és a G7-csoport rendkívüli ülésén is részt vesz, majd Lengyelországba látogat.

Az Európai Bizottság alelnöke, Maroš Šefčovič szerint az ukrajnai válság egy új korszakot hozhat az EU és az USA kapcsolatában. Szorosabbra fűzhetik az együttműködést az energia-, nyersanyag- és a stratégiák kidolgozása terén. Így nem érné váratlanul a nemzetközi színteret, ha a találkozó után közös álláspontot és intézkedéseket hirdetnének a felek.

Biden számára a mostani helyzet lehetőség, hogy megmutassa külpolitikai hitelességét, hiszen elnökjelöltként megfogadta, hogy helyreállítja a felbomlott szövetségeket. Ráadásul Zelenszkij ukrán elnök múlt heti érzelmes megnyilvánulása, miszerint „a világ vezetőjének lenni annyit tesz, mint a béke vezetőjének lenni”, most további nyomást gyakorol az amerikai elnökre és az egész utazás alatt a feje felett lebeg.

A Fehér Ház nemzetbiztonsági tanácsadója, Jake Sullivan közölte az újságírókkal, hogy készek még inkább elmélyíteni az eddig is példátlan gazdasági szankciókat. Ennek érdekében „csütörtökön szövetségeseinkkel közösen egy további csomagot is kidolgozunk” – mondta. Részleteket nem árult el azon kívül, hogy „nemcsak az új szankciók bevezetésére fognak összpontosítani, hanem arra is, hogy közös erőfeszítéseket tegyenek a szankciók kijátszásának visszaszorítására”.

Az egyik új szankció tüzébe az orosz állami duma, a parlament alsóházának több száz képviselője kerülhet egy névtelenül nyilatkozó amerikai tisztviselő szerint. A tisztviselő megjegyezte, hogy a végső döntés még nem született meg, és az új szankciókat a nyugati szövetségesekkel egyeztetve vezetik be.

Sullivan szerint Biden mindemellett „további amerikai hozzájárulást jelent be Brüsszelben” a több mint 3,5 millió ukrán menekült, valamint további több millió belső menekült – lakhelyét elhagyni kényszerült – megsegítésére.

Továbbá a NATO-találkozóval kapcsolatban megjegyezte, hogy „az elnöknek meglesz a lehetősége, hogy összehangolja az Ukrajnának nyújtott katonai segítség következő szakaszát”. A nemzetbiztonsági tanácsadó szerint Biden beszél a vezetőkkel, hogy az Egyesült Államok és más NATO-országok további csapatokat telepítsenek az Oroszországgal határos országokba, például Lengyelországba, Észtországba, Litvániába és Lettországba.

Sullivan elmondta, Biden hosszú távú erőfeszítéseken dolgozik, hogy fokozza a védelmet Kelet-Európában, ahol több ország tart az orosz agressziótól. Az elnök célja az is, hogy csökkentse a kontinens orosz energiától való függőségét.

Energiapiacot érintő szankciók és megoldások

A katonai erődemonstráció mellett az amerikai és uniós vezetők másik hatékony eszköze az energiaszankció. Az uniós tagállamok nemrég a nem hivatalos versailles-i találkozójukon már megállapodtak, hogy a lehető leggyorsabban megszüntetik az orosz földgáz, kőolaj és szén importjától való függőségüket.

Amellett, hogy az oroszokat büntetik, Mario Draghi olasz miniszterelnök szerint mielőbb mérsékelniük kell uniós szinten az Ukrajna elleni orosz inváziót követően megugró energiaárakat.

„Az Európai Tanács megvitatja az energiaárak növekedését, amelyek a történelmi szinthez képest nagyon magasak, több mint ötszöröse a tavalyinak” – mondta az ANSA hírügynökségnek. 

Hozzátette, „közös megközelítésre van szükség a beszállítókkal szembeni alkupozíció megerősítéséhez is”.

„Szeretnénk megszakítani a kapcsolatot a gáz és az áram ára között, amelynek egy részét alternatív forrásokból állítják elő, amelyek árának semmi köze a gázhoz. Emellett elengedhetetlen, hogy határozottan a megújuló energiára összpontosítsunk, és központi szerepet kapjon a Földközi-tenger déli partja. Remélem, hogy az Európai Tanács olyan ambiciózus döntéseket hoz mindezen fronton, amelyek gyorsan működőképessé tehetők.”

A csütörtöki és pénteki tanácskozások alapjaként így az Európai Bizottság lehetséges forgatókönyveket dolgozott ki arról, miként lehet garantálni a megfizethető energiaárakat és az ellátásbiztonságot.

A Fehér Ház Nemzetgazdasági Tanácsának igazgatója, Brian Deese elmondta, hogy „azokról az intézkedésekről fognak beszélni, amelyeket a két régió közösen tehet az európai energiabiztonság és a gazdaság támogatása érdekében, valamint, hogy eközben hogyan segíthetik az amerikai fogyasztókat és az amerikai gazdaságot is.”

Ehhez Sullivan hozzáfűzte,  a héten „közös akcióra” kerülhet sor az olajkérdésben, ugyanakkor elismeri, hogy egyes nemzetek esetleg továbbra sincsenek abban a helyzetben, hogy betiltsák az orosz olajat.

Gazdasági kérdések

Annak érdekében, hogy a függetlenedéshez meglegyen a megfelelő anyagi háttér, az Európai Tanács folytatja a megbeszéléseket a versailles-i nyilatkozatban is említett szilárdabb gazdasági bázis kiépítéséről. Továbbá megvitatják, milyen módon lehet hatékonyan és fenntarthatóan csökkenteni az olyan érzékeny területeken fennálló stratégiai függőségeket, mint a kritikus fontosságú nyersanyagok, a félvezetők, az egészségügy, a digitális vonatkozások és az élelmezés. Arra is kitérnek, miképpen lehet felgyorsítani a zöld- és a digitális átállást, és fokozni az uniós gazdaság ellenálló képességét.

Biztonság és védelem

Az Európai Unió szomszédságában zajló fegyveres konfliktus az energiafüggetlenség fontossága mellett arra is felhívta a figyelmet, hogy a tagállamok többsége egyedül nem tudná megvédeni lakosságát és szuverenitását.

Ebben az összefüggésben megvitatják majd, hogyan lehet elérni, hogy az EU képes legyen gyorsan és határozottan, ugyanakkor polgárait védve reagálni válsághelyzetben. Várhatóan az Európai Tanács jóváhagyja azt a stratégiai iránytűt, amely alapján megerősíthetik a védelmi képességeket. Tárgyalni fognak továbbá a védelmi beruházásokról és a védelmi költségvetésről is.

Emellett az NBC News értesülései szerint a NATO-ülésen bejelenthetik, hogy a NATO Reagáló Erőhöz hozzárendelnek egy új vegyi és biológiai fegyveres egységet és úgynevezett többnemzeti harccsoportokat is.

A hírügynökség megkeresésére a szervezet Jens Stoltenberg főtitkár múlt heti kijelentésére hivatkozott, amelyben elmondta, hogy jelenleg a NATO katonai parancsnokai feladata a védelem szigorításának kidolgozása a szárazföldön, a levegőben, a tengeren, a kibertérben és az űrben is. 

Az új nemzetközi helyzet miatt indokolt lenne lényegesen megemelni a szárazföldi erő létszámát és készültségét, különösen a NATO keleti szárnyán– mondta Stoltenberg.

A szankciók lehetséges hatásai

A közel egy hónapja tartó szankciók lassanként megbéníthatják az orosz gazdaságot, egyre jobban elszigetelve Putyin elnököt. Az, hogy az amerikai és brüsszeli vezetők úgy döntenek-e, hogy intenzíven tovább fokozzák a Putyinra nehezedő nyomást, és esetleg egy egyértelmű kilépési lehetőséget kínálnak neki, meghatározhatja a konfliktus hosszát és lefolyását.

Az ABC News tudósítója szerint azonban nem világos, mi lehet az az intézkedés, amivel ilyen mértékű nyomást gyakorolhatnak az orosz vezetőre, hiszen kifogyóban van a Nyugat eszköztára, az orosz csapatok pedig továbbra is bombázzák az ukrán városokat, még akkor is, ha az ukránok megakadályozzák, hogy jelentős győzelmeket szerezzenek és megdöntsék a kijevi kormányt.

Mindeközben Hszi Csin-ping kínai elnök is figyelemmel kíséri az eseményeket. A Fehér Ház szerint egy múlt heti felhívásban Biden figyelmeztette a pekingi vezetőt, hogy mi a következménye, ha segélyt küldenek Oroszországnak. Kedden Sullivan elmondta az ABC Newsnak, hogy a várakozásokkal ellentétben múlt hét óta „nem látták”, hogy Kína katonai felszereléseket küldött volna Oroszországnak.

Ezáltal az, hogy Biden milyen mértékben tudja bevonni az európai vezetőket a Kínát sújtó lehetséges szankciókba, meghatározhatja, hogy Hszi Putyin támogatása mellett dönt, vagy végleg kimarad a harcból.