Az IMF már a jövő héten tárgyalja Ukrajna hitelkérelmét

A Nemzetközi Valutaalap (IMF) már a héten az igazgatótanács elé terjeszti jóváhagyásra Ukrajna 1,4 milliárd dolláros hitelkérelmét – jelentették be a hétvégén. A szervezet arra is figyelmeztetett, hogy bár a helyzet rendkívül képlékeny és a kilátások bizonytalanok, a gazdasági következmények máris nagyon súlyosak.

A háború felhajtja az energia-, nyersanyag- és gabonaárakat – a búzáé például negyven százalékkal emelkedett –, és a szankciók a világgazdaságra is jelentős hatással lesznek.

A válság tovább pörgeti az inflációt és visszafogja a gazdasági tevékenységet egy olyan időszakban, amikor az árnyomás már így is nagy.

Az áremelkedés az IMF szerint világszerte érződni fog, és a kormányzatoknak pénzügyi támogatást kell nyújtaniuk a szegény háztartásoknak, amelyeknek a kiadásaiból nagyobb arányt tesz ki az élelmiszer és a fűtés. A gazdasági károk pedig csak növekednek majd, ha a háborús helyzet tovább eszkalálódik. A széleskörű nyugati szankciók „jelentős hatást gyakorolnak a világgazdaságra és a pénzügyi piacokra”, az pedig már most biztos, hogy Ukrajnában az újjáépítés hatalmas összegeket emészt majd fel.

A közvetlen hatások része, hogy a hétvégén 

folytatódott a nyugati cégek exodusa Oroszországból.

A Visa és a Mastercard a napokban leállít minden tranzakciót, ami komoly zavarokat okozhat, mivel a Wall Street Journal szerint 2020-ban Oroszországban a bankkártyás fizetések mintegy 74 százalékát e két hálózaton keresztül bonyolították. Válaszul több orosz bank bejelentette, hogy megkezdi a kínai UnionPay kártyaüzemeltető rendszerét használó kártyakibocsátását. Leállította a szolgáltatásait a PayPal online fizetési vállalat, bezárta mind az 502 oroszországi üzletét a Zara, és felfüggeszti az oroszországi szállításokat a Samsung is.

Az energetikai vállalatok közül az osztrák OMV is kivonul Oroszországból, ami a közleményük szerint 1,5-1,8 milliárd eurós kiesés jelent. Így a francia TotalEnergies maradt az egyetlen, amelyik még ragaszkodik az ottani befektetéseihez –források szerint egészen addig, amíg a nyugati szankciók nem terjednek ki a szektorra is. A Reuters ezzel kapcsolatban emlékeztetett, hogy a cégnek elsősorban a cseppfolyósított gázzal (LNG) kapcsolatos tervezett projektekben van jelentős részesedése.

Vasárnap szélsőségesen spekulatív, csődközeli „Ca” kategóriába minősítette le az eddigi „B3”-ról Oroszország hosszú futamú orosz államadósság-kötelezettségi osztályzatát, és negatív kilátást hagyott érvényben a Moody’s. A leminősítést „az Oroszország adósságkötelezettségeinek fizetésére való hajlandóságával és képességével kapcsolatos komoly aggodalmak indokolják” – közölte a hitelminősítő, hozzátéve, hogy megnőtt a nemfizetési kockázata.

A hétvégén folytatódtak a harcok az ország több részén, a Kijevtől harminc kilométerre lévő, 60 kilométeres orosz tank- és teherautóoszlop azonban változatlanul nem mozdul. Nyugati hírszerzési források szerint ennek az oroszok rossz szervezése az oka, nincs elegendő üzemanyag és élelmiszer, az éhező orosz katonák harci morálja különösen alacsony, sok esetben maguk teszik tönkre a harckocsikat. Katonai elemzők szerint az egész invázió nem a tervek szerint halad, szervezetlennek, koordinálatlannak és lomhának tűnik.

A harcok miatt azonban folyamatosan nő a menekültek áradata a szomszédos országokban,

az ENSZ menekültügyi szervezete szerint a számuk vasárnapra meghaladta a másfél milliót, és júliusra négymillióra nőhet. A legtöbb, majdnem 800 ezer embert Lengyelország fogadta be, Magyarországra szombati adatok szerint több mint 157 ezer, Szlovákiába 90 ezer, Romániába 63 ezer, Moldovába 103 ezren érkeztek.