A japán gazdaságot is magával ránthatja a gyengülő jen

A valuta esése tovább növelte az inflációs nyomást, miközben a nyersanyag- és olajárak globális emelkedése, valamint az ukrán válság nyomán felerősödő kínálati nehézségek egyre súlyosbodnak. A Bank of Japan (BoJ) mindeddig ragaszkodott ahhoz a narratívához, hogy a gyenge valuta jó a gazdaságnak és az infláció sem éri el a célértéket, viszont a japán politikusok egyre gyakrabban szólalnak fel ellene.

A japán pénzügyminiszter a jen gyors leértékelődésének veszélyeire figyelmeztetett tegnap. 

Fontos a stabilitás, és nem kívánatosak az éles árfolyammozgások

– mondta Sunicsi Suzuki a parlamentben, miközben a japán fizetőeszköz húszéves mélypontra gyengült a dollárral szemben. A kereskedés elején a dollár a jenhez viszonyítva 0,37 százalékkal 127,44 jenre emelkedett, majd elérte a 128,32 jent is, ami 2002 májusa óta a legmagasabb szint.

Suzuki hozzátette, hogy

a gyenge jennek is megvannak a maga előnyei, de a jelenlegi helyzetben több a hátránya. A kőolaj- és nyersanyagárak világszerte megugrottak, a gyenge jen pedig növeli az importárakat, kárt okozva a fogyasztóknak és azoknak a cégeknek, amelyek nem tudják áthárítani a költségeket.

A valuta felértékelődését így hátráltatja, hogy mivel a szigetország nyersanyagokban és energiahordozókban szegény és az importköltségek drágulnak, egyre nagyobb a dollár iránti kereslet, ami a jen leértékelődéséhez vezet. A gyengülés másik fő oka pedig, hogy

míg a Fed történelmi kamatemelésre készül, a BoJ laza monetáris politikát folytat és korlátlan eszközvásárlási programot jelentett be.

A helyzet kezelésének érdekében Suzuki kétoldalú találkozóra készül a héten az Egyesült Államok pénzügyminiszterével a G20-as pénzügyi vezetők washingtoni összejövetelének margóján, valamint a két ország hatóságai folyamatosan kommunikálnak a valutával kapcsolatos kérdésekben.