A plafont is kiveri a cseh infláció, ebből nagy gazdasági lassulás lesz

Az éves cseh infláció a ma közölt adatok szerint márciusban 12,7 százalékra emelkedett a februári 11,1 százalékról, ami a legmagasabb ráta Közép-Európa legnagyobb gazdaságai közt. Az elemzők 12,4 százalék körüli számot vártak. Nincs mese, a cseh jegybanknak tovább kell emelnie kamatait, ami tovább lassíthatja a régiós összehasonlításban amúgy sem acélos cseh gazdasági növekedést. 

A régió nagy gazdaságai közt a magyar infláció a legalacsonyabb, márciusban 8,5 százalék, ezt hajszálnyival már februárban meghaladta a román adat, és keleti szomszédunknál márciusra várhatóan jóval 9 százalék feletti inflációt jelentenek. Lengyelországban - ahol elképesztő ütemben felpörgött a lakossági fogyasztás, és a kereslet hozzájárul az áremelésekhez - márciusra 10,9 százalékos éves áremelkedést mértek. A balti államok már rég bőven "tízentúliak", és február óta az eurózóna tagságra aspiráló Bulgária is.

A hét végén gyengélkedő cseh korona visszanyert valamennyi teret az inflációs adat publikálását megelőzően, nagy támogatást azonban nem kapott az adattal megerősítést kapott kamatemelési várakozásoktól. Vojtech Benda, a Cseh Nemzeti Bank (CNB) döntéshozója a Pravo lapban szombaton publikált véleménycikkében felkészített rá, hogy a bank továbbra is az infláció ellen fordítja az ágyukat, azaz újabb kamatemelés jöhet. 

Irányadó kamatán az infláció tavalyi beindulása óta a CNB emelte a legtöbbet, 475 bázispontot, bár  az MNB az effektív kamaton, az egyhetes betéti rátán ennél  is többet emelt. A cseheknél ez is jobban "fájhat", hiszen a cseh gazdaság éves növekedési üteme 2021 végén már fel volt a 7,1 százalékos magyarnak, és alulmúlta az euróövezetet is. 

A VG-nek nyilatkozva korábban Jiří Rusnok, a CNB elnöke elmondta, nem lát "kamatemelési versenyt" a régióban, és annak a fő oka, hogy a cseh infláció magasnak számít a régióban is, módszertani: más országoktól eltérően náluk a fogyasztói árindex tartalmazza a tulajdonosok lakta otthonok költségét.