A spanyolországi szárazság az árak mellett már a politikára is hatással van

Aszállyal kezdődött az idei spanyol tavasz, és választásokkal végződik. A héten bejelentette a regionális kormány, hogy június 19-én szavazást tartanak, azonban szokatlan eredmények születhetnek, hiszen a sevillai Los Palacios y Villafrancában a gazdák egyre inkább hátat fordíthatnak a szocialista baloldalnak, hogy a szélsőjobboldali Vox párttól várják a segítséget a nehéz körülmények közepette. A nagyfokú nemzetközi bizonytalanság miatt, amit az ukrajnai háború és az árak elszállása okozott, a kormány elhalasztotta a 2022–2025-ös stabilitási programot kísérő új makrogazdasági terv bemutatását, amely már tartalmazná az idei GDP-re vonatkozó csökkentett előrejelzéseket.

Spanyolországot két évtizede nem látott, súlyos szárazság sújtja immár hónapok óta, január környékére a víztározók már átlagosan a kapacitásuk 55 százalékát elvesztették. Összességében a spanyol gazdaságok mintegy felét fenyegeti a gabonafélék, az olajbogyó, a citrus- és diófélék, valamint a szőlőültetvények termésének csökkenése az öntözés korlátozása miatt.

Bár az elmúlt időszakban az ország déli részein intenzív eső öntözte a földeket, és ez enyhülést hozott, azonban ahhoz már túl későn érkezett, hogy teljesen helyreállítsa a terméspotenciált, ráadásul fizikai károkat is okozott a növényzetben. Tetézi ezt, hogy április elején még kivételesen hideg is volt Közép-Spanyolországban – a leghűvösebb napokon mínusz 8 °Celsius-fokot is mértek –, rongálva a virágzó gyümölcsfákat. Kedden az európai termelésfigyelő, a JRC Mars Bulletin megjelentette legújabb, áprilisi számát, amely szerint enyhén lefelé kellett módosítani a téli növények összesített terméshozamának előrejelzéseit a Dél- és Dél-Közép-Európa több részén tapasztalható, kedvezőtlen időjárási viszonyok miatt.

A termés csökkenése tovább emeli az így is egekbe szökött élelmiszerárakat, ráadásul az orosz–ukrán háború és az exportok visszaesése, valamint a növekvő energiaárak is nagy nyomást gyakorolnak mind a termelőkre, mind a spanyol lakosságra. Pedro Sánchez miniszterelnök a közelmúltban megerősítette, hogy az ukrajnai háború spanyol gazdaságra gyakorolt hatása miatt lefelé módosítják az idei GDP-növekedési előrejelzést, bár kitartott amellett, hogy a növekedés továbbra is folytatódik.

A Bank of Spain már le is csökkentette 4,5 százalékra a spanyol gazdaság idei növekedési előrejelzését, és felemelte 7,5 százalékra az átlagos inflációra vonatkozót, míg a Független Költségvetési Hatóság (AIReF) 4,3 százalékra mérsékelte a spanyol gazdaság növekedését előrejelző becsléseit, az inflációra vonatkozót pedig 6,2 százalékra emelte.

Azonban a klímaváltozás és az egyre bizonytalanabb nemzetközi helyzet nemcsak a gazdasági adatokat rajzolhatja át, hanem a spanyol politikai színteret is. Andalúziában a szárazság rábírta a lakosokat, hogy elforduljanak a hagyományos szocialista baloldaltól, és a szélsőjobboldali Vox párttól várják a gyógyírt. A Vox azzal kampányol, hogy a technológia és a befektetések minden éghajlati fenyegetést legyőznek – biztosítva a vidék boldogulását.

A párt felhívásának középpontjában egy optimista jövőkép áll, amely ellentétben van a tudósok prognózisával. Innovációt és protekcionizmust ajánlanak, figyelmen kívül hagyva, hogy a nemzeti vízügyi tervezés 2016 és 2033 között legalább 5-12 százalékos csökkenést jósol az országban elérhető vízmennyiségre vonatkozóan. Ám a fizetendő számlák miatt a gazdálkodókat nem nagyon érdekli a hosszú távú bizonytalan jövő.