A kínai import váratlanul visszaesett márciusban, és az export növekedése is tovább lassult a koronavírus megjelenése óta kialakult legsúlyosabb járványhullám következtében. A vámszolgálat szerdán közzétett adatai szerint a behozatal dollárban számolt értéke 0,1 százalékkal csökkent az előző év azonos időszakához képest, és 17 hónapja először esett vissza. A piacok csupán a bővülés ütemének lassulására számítottak, nyolc százalékos növekedést vártak a januári és februári stabil 15,5 százalékos emelkedés után.
A gazdaság jelenlegi legfőbb hajtóerejének számító kivitel dollárban számolt értéke 14,7 százalékkal nőtt éves összevetésben.
Ezzel meghaladta ugyan a 13 százalékos elemzői várakozásokat, de elmaradt az év első két hónapjában mért 16,3 százaléktól, és 15 hónap legalacsonyabb szintjére lassult.
A kínai külkereskedelmi mérleg 47,38 milliárd dolláros többlettel zárt a piac által jelzett 22,4 milliárdos helyett és a január-februári 115,95 milliárd után. Az első negyedévben az import 9,6 százalékkal, az exporté pedig 15,8 százalékkal nőtt a múlt év azonos időszakához képest. Kína ezzel az év első három hónapjában 162,94 milliárd dollár kereskedelmi többletet halmozott fel.
A dollárban denominált értékek alapján az első negyedévben Kína az Európai Unióba irányuló exportja 23,3 százalékkal nőtt, importja 4,5 százalékkal csökkent éves összehasonlításban. Január-márciusban Kína és az EU teljes külkereskedelmi forgalmának értéke elérte a 205,87 milliárd dollárt, a 27-ek ezzel Kína második legnagyobb kereskedelmi partnere maradtak a Délkelet-ázsiai Nemzetek Szövetsége (ASEAN) után.
A kétoldalú kínai-orosz kereskedelmi forgalom 12,76 százalékkal, 11,67 milliárd dollárra nőtt az előző évihez képest, lassabban, mint a februári 25,7 százalék, de így is nagyobb mértékben, mint a teljes kínai import és export. 2022 első negyedévében éves összevetésben 30,45 százalékkal nőtt a kétoldalú forgalom, nagyjából ugyanolyan szinten, mint korábban, és elérte a 38,17 milliárd dollárt. Peking nem hajlandó inváziónak minősíteni az orosz katonai támadást, és többször is bírálta a szerinte illegális nyugati szankciókat.
A Reuters ezzel kapcsolatban emlékeztetett, hogy a Moszkva elleni büntetőintézkedések szélesebb körűvé válásával Kína esetleg kész lesz enyhíteni az oroszok gondjait az import növelésével, de
elemzők egyelőre semmi komoly jelet nem látnak arra, hogy Peking megsértené a szankciókat.
Li Kuj-ven, a kínai vámszolgálat szóvivője az adatokat ismertető szerdai sajtótájékoztatóján elmondta, hogy az Oroszországgal és Ukrajnával folytatott gazdasági és kereskedelmi együttműködés a megszokottnak megfelelően folytatódik.
A járványhelyzet miatt elemzők arra számítanak, hogy az import a következő negyedévekben is gyenge marad, az export pedig tovább csökken majd. A fontos iparvárosokban, például Sanghajban bevezetett korlátozások nem csupán a fogyasztást, hanem az importált alapanyagok iránti keresletet is visszafogják, és
várhatóan komoly problémát okoznak a globális gazdaság számára is.
„Sok dolog, amelyet világszerte használunk és gyártunk, Kínából származó alkatrészeket tartalmaz, és olyan logisztikai fennakadások várhatóak, amelyek mellett eltörpül majd mindaz, amit az ellátási láncokban 2020-ban vagy 2021-ben tapasztaltunk” – nyilatkozta Richard Martin, az IMA Asia ügyvezető igazgatója a CNBC-nek.
Emlékeztetett, hogy bár Kína „csupán” a globális kereslet húsz százalékát elégíti ki, a szerepe az ellátási láncokban ennél sokkal nagyobb. A járvány okozta probléma súlyát érzékelteti a japán Nomura felmérésének eredménye, amely szerint a kínai GDP mintegy negyven százalékát adják azok a tartományok, ahol jelenleg részleges vagy teljes zárlat van érvényben.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.