Megállíthatatlanul száguld az infláció

Újabb csúcsra, 7,5 százalékra ugrott áprilisban az eurózónás infláció, miközben a 19 tagország összesített gazdasági teljesítménye a vártnál is lassabban, alig 0,2 százalékkal bővült negyedéves összevetésben. 

Az árak dinamikus emelkedése jól láthatóan nem enyhül, egy inflációs spirál, sőt egy stagfláció kialakulásának kockázata egyre valósabbá válik. Érdekes módon az áprilisi inflációnak a fő motorja nem az energiaárak emelkedése volt, bár az egyre drágább energiahordozók továbbra is nyomás alatt tartják az eurózóna gazdaságát, az év negyedik havában már az élelmiszerek, az ipari termékek és a szolgáltatások drágulása gyorsította leginkább a pénzromlás ütemét.

Az élelmiszerek és üzemanyagok nélkül számolt infláció 3,9 százalékra emelkedett, ami arra enged következtetni, hogy hosszabb távon sem sikerül az EKB-nak a pénzromlást a 2 százalékos cél közelébe visszaszorítani.

Erre utal az is, hogy az öt évre előre mutató inflációs piaci várakozások 2,5 százalékra emelkedtek pénteken, a befektetők az idén 3-4 lépésben összesen 90 bázispontos kamatemelést áraznak, így 2014 óta először ismét pozitív tartományba emelkedne a jelenleg mínusz 0,5 százalékon álló betéti ráta.

Az EKB-nak sincs ugyanakkor könnyű dolga, hiszen a szigorítás, a likviditásszűkítés tovább lassíthatja az amúgy is szenvedő gazdaságokat.

Az orosz–ukrán háború kitörése előtt az EKB prognózisában még 0,3 százalékos gazdasági növekedést várt, ami arra enged következtetni, hogy a konfliktus negatív hatásai eddig 0,1 százalékponttal mérsékelték az eurózóna összesített gazdasági teljesítményét.

A tagállamok teljesítménye sem egységes, Németországnak sikerült ugyan elkerülni a gazdasági visszaesést az első negyedévben gyenge, alig 0,2 százalékos növekedéssel, a francia gazdaság azonban stagnált, míg az olasz GDP visszaesett negyedéves összevetésben.