Riogatás: nemzetközi pénzügyi válságot okozhatna Le Pen hatalomra kerülése

A francia elnökválasztás második fordulójában a centrista Emmanuel Macron és a szélsőjobboldali Marine Le Pen áll szemben, akárcsak öt évvel ezelőtt. A vasárnapi szavazás közeledtével számos közgazdász felszólalt a jelöltek ígért intézkedéseivel kapcsolatban, és az Institut Montaigne párizsi székhelyű agytröszt is átvilágította kiáltványaikat költségvetési fenntarthatóságuk szempontjából.

Az intézet munkatársa, Lisa Thomas-Darbois elmondta, hogy „mindkét jelölt növelné az állami költségvetés terheit, viszont Le Pen tervei körülbelül 101 milliárd eurós többletkiadást jelentenének, szemben Macron programjának 44 milliárdos összköltségével”. Ráadásul „Le Pen számos javaslata ellentmond a francia jognak és az ország nemzetközi kötelezettségvállalásainak, ami aláásná a befektetők bizalmát. Azonban a bizalom kulcsfontosságú ahhoz, hogy Franciaország fenntartsa az alacsony kamatlábat, amely segíti az államadósság refinanszírozását”.

A szélsőjobboldali jelölt programja emellett számos protekcionista intézkedést is tartalmaz, köztük az autópályák államosítását, a francia cégek elsőbbségének biztosítását a nyilvános pályázatokon, és a francia termékeknek támogatását, amelyek az uniós jogot sértenék, és végül frexithez vezetnének, azaz Franciaország kilépne az EU-ból. Philippe Crevel közgazdász arra figyelmeztetett, hogy „a frexitnek nemzetközi visszhangja lenne, főleg, hogy számos francia bank tevékenykedik az eurózónában, és az eurórendszerből való kilépésük nemzetközi pénzügyi válságot indítana”.

Mindemellett Le Pen intézkedései között szerepel, hogy 20 százalékról 5,5-re csökkentené a hozzáadottérték-adót például az üzemanyagok esetében, illetve bizonyos alapvető termékeknél el is törölné. Crevel azonban kontraproduktívnak nevezte az ilyen intézkedéseket. Bár kezdetben csökkennének az árak, a megnövekvő kereslet végül az árak növekedéséhez vezetne, ugyanis hirtelen nem lesz több elérhető termék a piacon – mondta a Deutsche Welle megkeresésére.

A jelölt hasonlóképpen megígérte, hogy ösztönzi a béremeléseket és elengedi a munkaadók fizetésemelési terheit. A közgazdász szerint „ez tovább fokozná az inflációt: a béremelések kiegyenlítése érdekében a vállalatok – különösen mivel az ukrajnai háború miatt is emelkedő erőforrásárakkal szembesülnek – megemelnék a termékárakat”. Crevel úgy véli, a javasolt intézkedések idővel stagflációt váltanának ki, ami a stagnáló növekedés és a magas infláció kombinációja.

Henri Sterdyniak, a párizsi székhelyű Observatoire français des conjonctures économiques baloldali kutatóközpont közgazdásza egyetértett azzal, hogy a munkaadói terhek csökkentése káros a gazdaságra nézve, hiszen a francia államadósság már így is magas, jelenleg a GDP 113 százaléka. Ugyanezért bírálta Macron programját is, hiszen az elnök ígérete szerint megháromszorozná az úgynevezett „Macron-prémiumot”, egy ezer eurós év végi bónuszt, amely mentes az adóktól és a munkaadói terhektől. Sterdyniak szerint „ez egy veszélyes játék, és aligha egyeztethető össze Macron azon ígéretével, miszerint több mint száz euróval, 1100 euróra emelné a minimálnyugdíjat”. Összességében az elnök kiáltványa kevés konkrét intézkedést nevez meg, elsősorban a 2017-ben elkezdett piacorientált reformok folytatását ígéri, továbbá tervezi a munkaerőpiac liberalizálását, az iparűzési adók csökkentését és a nyugdíjkorhatár 65 évre emelését a jelenlegi 62-ről. Crevel szerint a nyugdíjreform teljesen logikus, tekintettel a növekvő államadósságra, azonban társadalmi ellenállásba ütközhet.