Színvallásra kényszerülnek az élelmiszergyártók

A fenntarthatóságot fókuszba helyező reformer befektetők a valódi zöldátállás felgyorsítását a nagy olajtársaságoknál – mint a Shell, a BP és a ExxonMobil – a nyomásgyakorlás eszközével már el tudták érni, így az élelmiszeripari óriáscégek elleni koncentrált fellépésük is eredményt hozhat. A Financial Times összeállítása szerint most indul, illetve erősödik az attak a Nestlé, a Danone, a Kellogg’s, a Kraft Heinz és társaik ellen, hogy tegyenek valódi lépéseket az egészséges táplálékellátás érdekében. 

Az igény megfogalmazói nem kispályás környezetvédők, mögöttük több mint 3000 milliárd dollár értékű tőke áll, készen arra, hogy a renitens társaságokat rávegyék a váltásra, s ha nem, akkor a kipellengérezésükre is könnyen sor kerülhet. A reformerek szószólói, a Legal & General Investment Management és a BMO Global Asset Management levélben fordultak a portfóliójukban lévő élelmiszeripai vállalatok vezetéséhez, hogy a közelgő éves közgyűlésükön számoljanak be arról, mit tettek az egészséges élelmiszer-kínálatuk bővítése terén, és mit terveznek tenni a jóléti társadalmakat sújtó krónikus elhízás ellen. 

Az intézményi befektetők szakmai támogatást kapnak többek között a ShareAction nevű, felelős befektetéssel foglalkozó nonprofit szervezettől, ennek is köszönhető, hogy az egyik gigász, a brit–holland Unilever már kapitulált is: menedzsmentje kötelezettséget vállalt arra, hogy élelmiszer-portfóliójuk egészségügyi „bizonyítványát” nemcsak a saját, irányított méréseik alapján állítják ki, hanem a külső, tőlük független intézmények – mint az Access to Nutrition Initiative (ATNI) – méréseinek eredménye is megjelenik a minősítésben, hogy a fogyasztó objektív képet kaphasson a termék valós egészségügyi kockázatairól.

Nemcsak a fogyasztóknak, hanem a befektetőknek is joguk van tudni, hogy pontosan milyen termékeket gyárt és forgalmaz az a cég, amelyben részvényesek, mert az ezekkel összefüggő kockázatok mind az árfolyamot, mind a nyereséget érdemben befolyásolhatják, a versenyképességről már nem is szólva. Ignacio Vasquez, a ShareAction igazgatója elismeri, hogy van haladás a környezet- és társadalomtudatos üzletfilozófia elterjedésében, ám az éves és a fenntarthatósági jelentésekből az egészségügyi és a táplálkozási szempontok legfeljebb elvétve bukkannak elő, jóllehet a pandémia miatti hosszú lezárások, az otthoni nassolás, a mozgásszegény életmód tömegek elhízásához vezettek, ami már a kormányszintű beavatkozás és új szabályozás megalkotásának igényét vetette fel a fejlett világban.

A vállalatok felelőssége is hatalmas, ám mivel a piacról élnek és profitorientáltak, érthetően fényezik magukat. A Nestlé például két évvel ezelőtt a termékeinek 80,5 százalékát az egészséges kategóriába sorolta, ehhez képest az ATNI független mérései 43 százalékos arányt mutattak csak ki. A svájci cég azóta 60 százalékra jött föl, azaz még van hová fejlődnie. A Danone-nál még nagyobb volt a mellény, a francia tejipari óriás 90 százalékos saját mutatóját az ATNI 65-re húzta le, míg a Kraft Heinznél a 76 százalékos egészséges termékkört 39-esre redukálta. A gabonapelyheiről ismert Kellogg’s nem véletlenül tartózkodik az adatok közlésétől, hiszen az ATNI szerint eladásainak csupán 27 százaléka származik egészséges termékekből.

Eközben egyre markánsabb társadalmi igény fogalmazódik meg arra, hogy a kormányok szabályozzák a piacot, és sokkal szélesebb körben tegyék elérhetővé az egészséges élelmiszereket, és ami lényeges: sokkal alacsonyabb áron. A Censuswide Angliában, Amerikában, Ausztráliában Franciaországban, Németországban és Mexikóban végzett felmérése szerint ennek 81 százalékos a támogatottsága.