A feketepiacon adják-veszik a pókokat, de gyorsan ráunnak a nyolclábú házi kedvencekre

Óriási a kereslet a pókfélék iránt, viszont a piac nagyrészt szabályozatlan – írta meg az ABC News. A pókok, tarantulák és skorpiók népszerű háziállatnak számítanak és világszinten sokan vásárolják őket. A szabályozás és felügyelet nélküli kereskedelmük azonban a fajok fennmaradását veszélyeztetik.

A pókfélék kereskedelmének 80 százaléka felett semmilyen ellenőrzés nincs

– ezt a piacot két évtized óta tanulmányozó kutatók állapították meg.

Több mint 1200 pókfélével, köztük pókokkal és skorpiókkal kereskednek világszerte – olvasható a Nature című tudományos folyóiratban megjelent tanulmányban. A kutatás szerint ezeknek az állatoknak a 79 százaléka megtalálható a szakosított kereskedők honlapjain, de semmilyen más adatbázis nem szól erről a forgalomról.

Alice Hughes, a Hongkongi Egyetem természetvédelmi biológusa és a tanulmány egyik szerzője elmondta, sok azt gondolják, hogy ezeknek az állatoknak a fekete piacon történő kereskedelme jelenti a problémát, de ez nem igaz.

Attól, hogy legálisan lehet kereskedni ezekkel az állatokkal, még nem jelenti azt, hogy ez a folyamat nem sodorja a kihalás szélére őket

– mondta Alice Hughes.

A vizsgálatokban a 2000 és 2021 közötti globális pókkereskedelmet követték nyomon a kutatók az Egyesült Államok Rendészeti Irányítási Információs Rendszeréből származó adatok és a veszélyeztetett vadon élő állat- és növényfajok nemzetközi kereskedelméről szóló egyezmény adatbázisain keresztül. A vizsgálatokból kiderült, hogy a legnépszerűbb pókfélék közül a császárskorpiók 77 százalékát a vadonban fogták és adták el.

Ezekből az állatokból a megfigyelt időszakban egymillió példányt importáltak az Egyesült Államokba.

A tarantulafajok több mint 50 százalékával kereskedtek ez idő alatt.

A jelentések szerint az összes forgalmazott pókféle kétharmadát a vadonban fogják, ami rendkívül negatív hatással van a populációra. Ha folytatódik a vadon élő pókfélék befogása, akkor egyes fajok a kihalás szélére kerülhetnek.

Valószínűleg bárki, aki megvásárol egy ilyen állatot, nincs tisztában azzal, hogy az valószínűleg pár héttel korábban még egy esőerdőben vagy sivatagban bolyongott

– mondta Alice Hughes. Hozzátette, vannak fajok, amelyek a szabályozatlan befogások miatt már most is veszélyeztetettek lehetnek.

A probléma rendszerszintű. Az ismert gerinctelen fajok közül egy százaléknál is kevesebbet védenek a Nemzetközi Természetvédelmi Unió intézkedései. A veszélyeztetett állat- és növényfajok nemzetközi kereskedelméről szóló egyezmény az 52 060 ismert pókfaj közül mindössze 39-et véd. Hughes szerint ezek az elhanyagolt fajok rendkívül nagy veszélyben vannak a kisállat-kereskedelem miatt.

Mivel a pókfélék kereskedelme nincs szabályozva, így megfelelő mennyiségű adat sem áll rendelkezésre erről a piacról. Ez egy esetleges védelmi politika kidolgozását szinte lehetetlenné teszi.

A pénzérme másik oldala

Az állatok fennmaradását veszélybe sodorja a szabályozatlan piaci környezet, de ez a probléma egyik oldala. Sajnálatos módon arra sincsenek szabályok, hogy ki vásárolhatja meg ezeket az állatokat. Az eladókat nem terheli olyan kötelezettség, ami alapján át kellene vizsgálniuk a potenciális gazdákat. Jellemzően a fiatalabb generáció tart pókfélét háziállatnak, akik sok esetben szabadon engedik az állatot, ha már megunták.

Az így elengedett állatok invazív fajokként jelennek meg az ökoszisztémában és kezdenek versengeni az őshonos fajokkal.

Ez rendkívül veszélyes a környezetre nézve. Az is lehetséges, hogy ezek az újonnan megjelenő fajok olyan atkákat vagy parazitákat hoznak magukkal, amelyekkel aztán megfertőzik a helyi állatokat.

Az eredmények rávilágítottak arra, hogy egy korszerű szabályrendszert kell kialakítani ezeknek az egzotikus állatoknak a kereskedelmére. A vásárlókat pedig arra kérik a kutatók, hogy felelősségteljesen álljanak ezekhez a lényekhez, és többször is gondolják át, mielőtt vásárlásba fognának.