A szupergazdagok jártak jól a járvánnyal

Miközben a létfontosságú javak ára évtizedek óta nem látott mértékben nő, az élelmiszer és energetika területén működő milliárdosok vagyona is kétnaponként emelkedik egymilliárd dollárral – derül ki az Oxfam jelentéséből, melyet a davosi Világgazdasági Fórum kezdetére időzítve tettek közzé.

A Nyereség a fájdalmon címet viselő kiadvány szerint noha harmincóránként született egy új milliárdos, ugyanannyi idő alatt átlagosan közel egymillióan csúsznak le szélsőséges nyomorba.

A szervezet ügyvezető igazgatója, Gabriela Bucher szerint a Davosba érkező milliárdosok vagyonuk hihetetlen gyarapodását ünneplik, miután előbb a járvány és most az élelmiszer- és energiaárak száguldása is gyarapította őket, miközben az extrém nyomor felszámolása terén elért évtizedes fejlődés a visszájára fordult, és milliók néznek szembe a puszta túlélés költségeinek növekedésével.

A járvány két éve alatt 573-an váltak újonnan dollármilliárdossá, míg az idei évben 263 millióan süllyedhetnek az extrém szegénység nyomorába a jelentés szerint. A milliárdosok vagyona ezen időszakban többet nőtt, mint az azt megelőző 23 év során, így mára vagyonuk a globális GDP 13,9 százalékára rúg, ami 2000 óta – amikor még csak a globális gazdasági teljesítmény 4,4 százalékának megfelelő vagyon felett rendelkeztek – háromszoros emelkedés.

A milliárdosok vagyona nem azért nőtt, mert okosabbá váltak, vagy mert keményebben dolgoztak, 

hanem azért, mert saját javukra módosították a rendszert évtizedeken át, és most ennek az eredményét takarítják be – mondta Bucher, aki szerint a munkások közben rosszabb körülmények között, kevesebb pénzért dolgoznak, és mindez ráadásul a kormányok jóváhagyásával történik. Az egyenlőtlenségek groteszk növekedése szó szerint gyilkol az aktivista szerint, elszakítva az emberiséget összekötő kapcsokat.

Az Oxfam kutatása rávilágít arra is, hogy a monopóliumokkal különösen telített élelmiszer-, energia- és gyógyszeripar területén működő cégek rekordméretű nyereségeket termelnek, míg a bérek nem követik az évtizedek óta nem látott drágulási ütemet. Azok a milliárdosok, akik vagyonukat az élelmiszer- vagy az energiaszektornak köszönhetik, az elmúlt két évben 453 milliárd dollárral lettek gazdagabbak. Az öt legnagyobb olajcég – BP, Shell, TotalEnergies, Exxon és Chevron – másodpercenként 2600 dollárnyi profitot hoz össze, és már 62 élelmiszer-milliárdos van.

Az Oxfam szerint 

a Cargill család és három másik cég ellenőrzi a globális mezőgazdaság 70 százalékát, 

így a Cargill tavaly érte el története legnagyobb – 5 milliárd dolláros – nyereségét, és várhatóan az idén újabb rekordnak örülhet. Mára a család 12 tagja milliárdos, szemben a járvány előtti 8 fővel.

Az alacsony jövedelmű országok 60 százaléka néz szembe adósságválsággal, és egyre több helyen jár zavargásokkal és zűrzavarral az élelmiszerárak növekedése. Az infláció emelkedése főként a legszegényebbek számára pusztító, akiknek az egészsége és a megélhetése amúgy is késélen táncol. 

A szegény országok lakói jövedelmük jóval nagyobb részét költik ételre, mint a gazdag országok polgárai.

A jelenleg 12 700 milliárd dolláros vagyon felett rendelkező milliárdosok 3780 milliárddal gazdagabbak ma, mint 2020-ban voltak. A világ 10 leggazdagabb emberének vagyona nagyobb, mint az alul lévő 3,1 milliárd embernek, az emberiség 40 százalékának. A 20 leggazdagabbnak a vagyona meghaladja a teljes szubszaharai Afrika éves GDP-jét.

A munkások alsó 50 százalékába tartozóknak 112 évig kell dolgozniuk, hogy annyit keressenek, amennyit valaki a felső egy százalék tagjaként keres. Az informális gazdaság és a gondozási feladatok miatt mintegy 4 millió nő esett ki a Latin-Amerikában és a Karib-szigeteken a munkaerőpiacról. Az Egyesült Államokban dolgozó színes bőrű nők fele kevesebbet keres óránként 15 dollárnál.

A járvány alatt a gyógyszeriparban 40 új milliárdos jött létre, 

és az olyan cégek, mint a Pfizer vagy a Moderna másodpercenként 1000 dollárt zsebelnek be a vakcinamonopóliumnak köszönhetően, miközben a fejlesztésekre több milliárd dollár közpénzt is kaptak. A vakcinák ára a generikus készítmények gyártásával elérhető költség 24-szerese, miközben az alacsony jövedelmű országok 87 százaléka még mindig nincs túl legalább két oltáson.

Ezért az Oxfam szerint a Davosba látogató kormányfőknek azt kell eldönteniük, hogy a fosztogató milliárdosokat kívánják-e képviselni, vagy a túlnyomó többség érdekében lépnek fel. A józan ész is azt kívánja, hogy adóztassák meg végre a milliárdosok vagyonát, hiszen a növekvő egyenlőtlenség és az egyre nagyobb vagyonok ugyanannak az éremnek a két oldalát jelentik. 

A szervezet szerint a kormányoknak sürgősen egyszeri szolidaritási adót kellene kivetniük a milliárdosok vagyonára, hogy az emelkedő élelmiszer- és energiaköltségekkel küzdő lakosságot támogassák. A szervezet jó példaként hozza fel a be nem vallott, offshore vagyonokra is vonatkozó argentin adót, hiszen az adóparadicsomokban a szupergazdagok 8000 milliárd dollárt rejtettek el.

Ideiglenes adó bevezetését is ajánlják, hogy megakadályozható legyen a kríziseken történő nyerészkedés, de 

állandó vagyonadó is szükséges a szervezet szerint, ami megakadályozhatja a szélsőséges vagyonok és monopóliumok kialakulását

és ellensúlyozhatja a szupergazdagok karbonkibocsátását. Az éves vagyonadó, mely a dollármilliomosok esetében 2, a milliárdosok esetében 5 százalék lenne, évi 2520 milliárd dollárt hozna, ami 2,3 milliárd embert szabadíthatna ki a szegénységből, továbbá elegendő vakcinát biztosítana az egész világnak, és egészségügyi ellátást nyújthatna minden alacsony és közepes jövedelmű országban élő embernek.