Betiltotta India a búzaexportot, az Egyesült Államok és Európa próbálja megfékezni az élelmiszerválságot

Miközben az orosz–ukrán háború is veszélyezteti az élelmiszer-ellátást, egyes országok exportkorlátozásokat vezettek be, mivel aggódnak saját állampolgáraik ellátása miatt. A napokban India tiltotta be a búza exportját, mivel heves hőhullám söpört végig az országon és visszafogta a termelést. Az Egyesült Államok és az Európai Unió delegáltjai hétfői találkozójukon vizsgálják, hogyan lehetne javítani az élelmiszer-ellátási láncon és mérsékelni a globális problémákat a kialakult helyzetben – nyilatkozta az EU kereskedelmi igazgatója a CNBC-nek.

A G7-országok háromnapos németországi találkozóján a külügyminiszterek figyelmeztettek, hogy az ukrajnai háború növeli a globális élelmiszerválság kockázatát, hiszen Ukrajna nem tudott gabonát, műtrágyát és növényi olajat exportálni, miközben a konfliktus tönkretette a termőföldeket is, valamint az ültetési időszakokat sem tudták betartani. A nemzetek kénytelenek voltak alternatívákat keresni, azonban ha még találtak is, az országok némelyike aggódik a saját lakosság ellátása miatt és korlátozásokat vezettek be a termékek kivitelére. Ez a helyzet például Indonéziában és Indiában is, ahol az utóbbi ország szombaton bejelentette a búza értékesítésének tilalmát.

A már leszerződött szállítmányokat még engedélyezik, valamint azokba az országokba továbbra is szállítanak, ahol könnyedén élelmiszerválság törhet ki. Az élelmiszer- és energiaárak emelkedése áprilisban nyolcéves csúcs közelébe tolta India éves inflációját. A búza ára is rekordmagasságra emelkedett, egyes piacokon 25 000 rúpiát (118 691 forint) adtak érte tonnánként, ami jóval meghaladta a kormány által meghatározott 20 150 rúpiás értéket.

Valdis Dombrovskis, az EU kereskedelmi vezetője szerint ezek az exportkorlátozó intézkedések csak „rontják a helyzetet” – tovább emelhetik a nyersanyagárakat és az élelmiszerköltségeket, így a régió együttműködik az Egyesült Államokkal, hogy megoldást találjanak. Hétfőn Franciaországban gyűlnek össze tárgyalni a közös Kereskedelmi és Technológiai Tanácsról, a TTC-ről.

A csoport még 2021-ben jött létre a transzatlanti kapcsolatok helyreállítására, a Trump-korszak nézeteltérései után. Az első, 2021 végén tartott ülésüket azonban beárnyékolta, hogy a Washington megállapodott Ausztráliával atom-tengeralattjárók eladásáról – amiért Canberra felmondta az üzleti megállapodását Franciaországgal. Most a második összejövetelen elsősorban az orosz–ukrán háború következtében kialakult ellátási sokkokkal foglalkoznak.

Margrethe Vestager, az európai versenyügyi igazgató a CNBC Sunday-nek nyilatkozva elismerte, soha nem gondolta volna, hogy a TTC Oroszország elleni szankciókról fog tárgyalni, majd hozzátette, hogy ha nem hozták volna létre tavaly a tanácsot, a mostani biztonság- és geopolitikai helyzet miatt ki kellett volna találni.

Az EU versenyügyi vezetője a közelmúltban változást észlelt a transzatlanti kapcsolatokban. Arra a kérdésre, hogy Ukrajna orosz inváziója hozzájárult-e a transzatlanti kötelék felélesztéséhez, azt mondta: 

Határozottan így gondolom. Teljesen világossá tette, hogy a hasonló gondolkodású nemzeteknek össze kell fogniuk.