Bukaresti mentőövek

A román gazdaság az első negyedévben várakozáson felül teljesített, hiszen az elemzők nagy része szerény növekedésre számított. Ehhez képest a bruttó hazai termék (GDP) 6,5 százalékkal haladta meg a tavalyi azonos időszaki adatot, s 5,2 százalékkal nőtt az előző három hónaphoz mérten. Volt, aki szóvá tette, hogy ezek a számok még módosulhatnak lefelé, hiszen egyelőre csak a gyorsjelentést tette közzé a statisztikai intézet, ami becslés. De az azért elvitathatatlan, hogy a bővülés meglepő olyan körülmények között, amelyek hatására az infláció áprilisban 13,8 százalékosra gyorsult.

Január–márciusban a belföldi fogyasztás és az építőipar serkentette a növekedést.

A szerény gyarapodást vagy akár stagnálást előrevetítők már most arra számítottak, hogy a fogyasztás lassulni fog az infláció miatt, de az előzetes adatokból az látszik, hogy a román állampolgárok főleg jól kereső rétegének még nem szegte a vásárlási kedvét a magas fogyasztói árindex. Részben azért, mert az emberek a pénzromlás további gyorsulásától tartva előre vásárolnak az elmúlt tíz év alatt felhalmozott pénzügyi tartalékaikból; olyan termékeket szereznek be, amelyekről azt gondolják, hogy idővel még inkább drágulnak.

Lehűtött remények

Bukarest és a nemzetközi hitelintézetek egyaránt arra számítanak, hogy az orosz–ukrán háború hatására a gazdasági bővülés lassul az év hátralévő részében. A román kormány gazdasági előrejelzési bizottsága az egész esztendőre 2,9 százalékos növekedést prognosztizált, a nemzetközi intézmények még kisebbet: az Európai Bizottság 2,6, a Nemzetközi Valutaalap 2,2, míg a Világbank csak 1,9 százalékos GDP-bővüléssel kalkulál. Ezek mind jelentősen mérsékeltebb prognózisok az év eleji várakozásokhoz képest.

A költségvetést a múlt esztendő végén 4,6 százalékos gyarapodásra építették. 

Az ennél jóval szerényebb előrejelzésekből jól látható, hogy a tervezettnél sokkal kevesebb lesz az állam bevétele. A bukaresti hárompárti nagykoalíció – a szociáldemokraták, a nemzeti liberálisok és a szintén néppárti Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) – vezetői mind elismerték, hogy válság körvonalazódik a jelentős egyensúlyhiánnyal küszködő keleti szomszédunk gazdaságában. A nagy ikerdeficit mellett az államadósság immár három hónapja a GDP 50 százaléka fölé nőtt, ami történelmi csúcsnak számít Románia esetében.

A kormány azonban előremenekül, és úgy döntött, hogy 17,3 milliárd lejt (3,5 milliárd euró) pumpál közvetlenül és közvetetten a gazdaságba. Ennek 60 százaléka direkt módon kerül a piaci szereplőkhöz. A csomagnak erőteljes szociális jellegű része is van, amely abban segít, hogy az alacsony jövedelműek fogyasztása se csökkenjen túl drasztikusan.

Hegedüs Csilla, az RMDSZ szóvivője, a bukaresti Európai Beruházások és Projektek Minisztériumának az államtitkára szerint a lakosság több mint felének nyújtanak valamilyen szintű védelmet az áremelkedésekkel szemben. Ugyanis márciusban az előző év harmadik hónapjához képest az élelmiszerek 11,2 százalékkal drágultak, a földgáz csaknem 46,5, az üzemanyag pedig 34,16 százalékkal.

Támogatási formák

A kabinet azért engedheti meg magának ezt a költekezést, mert a csomagnak több mint a fele, 9 milliárd lej (bő 1,8 milliárd euró) uniós támogatásokból származik. A fennmaradó 8,3 milliárd lejt pedig az állami költségvetésből kell előteremteni. A kormánykoalíció tagjai szerint az elmúlt egy hónapban sikerült feltérképezni azokat a forrásokat, amelyekből fedezik a kiadásokat.

A szociális intézkedések egy része 2023-ban is érvényben marad, más része csak az idén hatályos.

Az állam egyebek mellett 300 millió eurót fordít az áremelkedések kompenzálására. Ebből a forrásból kis- és középvállalkozások (kkv), nagybefektetők és áruszállítók részesülhetnek. A 15 százalékosnál nagyobb rezsinövekedéssel szembesülő kkv-k összesen 400 ezer eurós segélyt kaphatnak. További 200 millióval ösztönzik a gazdaság számára fontos nagyberuházások támogatását, emellett állami dotációban részesülnek az egymillió eurósnál nagyobb invesztíciók. A kormány literenként 0,5 lejjel (több mint 38 forint) járul hozzá az áruszállító cégek üzemanyagköltségéhez, vissza nem térítendő szubvenció formájában. A kényszerszabadságra küldött dolgozók fizetésének a 75 százalékát az állam fizeti az év végéig.

Béremelés az agráriumban

A mezőgazdaságban dolgozóknak háromezer lejre (233 ezer forint) emelik a minimálbérét. Az országos minimálbér értéke jelenleg 2550 lej (198 ezer forint). Egyedül az építőiparban van érvényben megemelt, szintén háromezer lejes fizetés. Ettől az intézkedéstől azt remélik, hogy sikerül megtartani az agráriumban és az élelmiszeriparban foglalkoztatott munkaerőt, amelynek a jelentős hányada az elmúlt években kilépett, főleg külföldre távozott.

Bíznak abban, hogy e dolgozók egy részét sikerül hazacsalogatni, hiszen a mezőgazdaságnak jelentős potenciálja van, az élelmiszeripar támogatása pedig lét-érdeke keleti szomszédunknak, ugyanis a folyó fizetési mérleg hiánya főleg azért nagy náluk, mert Románia nyersanyagot exportál olcsón, s feldolgozott és kész élelmiszereket importál. Emellett a kormány 200 millió euróból ösztönzi az agrártermékek feldolgozását, és 300 millió eurós vissza nem térítendő támogatást nyújt a mezőgazdasági munkaerő költségeinek a fedezésére.

Utalványok

Az intézkedéscsomagnak, mint említettük, erőteljes szociális támogatási összetevője is van, hiszen az alacsony jövedelműek minden második hónapban 50 euró értékű utalványt kapnak, amellyel alapélelmiszereket vásárolhatnak. 

Összesen 4,7 millióan jutnak ehhez a támogatáshoz, amelynek a teljes költsége eléri az 1 milliárd eurót. 

A szociális ösztöndíjban részesülő diákok havonta 30 euró értékű utalványt kapnak, amellyel élelmiszert, ruhát és tanfelszerelést vásárolhatnak. A kormány lehetővé tette a versenyszférában a minimálbér megemelését 200 lejjel (15,5 ezer forint), ez adómentes. Ezzel a lépéssel a versenyszférában dolgozókat és a foglalkoztatókat egyaránt segítik, hiszen a munkavállalóknak személyi jövedelemadót nem kell fizetniük, a munkáltatóknak pedig a járulékokat nem szükséges az államkasszába utalniuk a kétszáz lej után. A foglalkoztató által az alkalmazottaknak bérkiegészítésként adott úgynevezett ebédjegyek értékét is 20,17-ról 30 lejre emelik.