Mentesülhetünk az uniós olajembargó alól

Németország hajlandó támogatni az orosz olajimport fokozatos betiltását, és sajtóértesülések szerint feladta az ellenkezést Ausztria és Olaszország is. Név nélkül nyilatkozó brüsszeli illetékesek a Politicónak és a Reutersnek is megerősítették hétfőn, hogy az Európai Bizottság a kedden véglegesítendő javaslatban bizonyos könnyítéseket ajánl majd fel Magyarország és Szlovákia számára, mivel mindkettő jelentős mértékben függ az orosz olajtól, és nehézségeket okoz számukra alternatív források biztosítása. 

Az ajánlat „felmentés vagy hosszú átmeneti időszak” lehet, amellyel Brüsszel gyakorlatilag azt próbálja megakadályozni, hogy Pozsony és Budapest vétózzon. 

Bár a részletek hétfőn még nem voltak ismertek, a Politico egy korábbi értesülése szerint az embargónál különbséget tennének az orosz kőolajfajták és olajszármazékok, valamint aközött is, hogy azok vezetéken vagy tartályhajón érkeznek-e. Emellett a tilalom a szénéhez hasonlóan nem azonnal, hanem fokozatosan, az év végéig lépne életbe, vagyis lenne idő az alkalmazkodásra, az átállásra. Ez utóbbi Németország számára is fontos. Robert Habeck gazdasági és klímaügyi miniszter legutóbb a hétvégén erősítette meg, hogy 

Németország a nyár végére lesz képes teljesen függetleníteni magát az orosz olajimportól, ez a „realista” célkitűzés. 

Habeck emlékeztetett, hogy Európa legnagyobb gazdasága a teljes importban már 35-ről 12 százalékra csökkentette az orosz olaj, 21,5-ről nyolc százalékra a szén és 55-ről 35 százalékra a gáz arányát. Hasonló úton halad az Európai Unió több más tagállama, elsősorban a balti országok is.

Az olajimport azonnali leállítása azonban a német jegybank szerint az egyébként is magas infláció további felpörgéséhez vezetne, és öt százalékot vágna le a gazdasági növekedésből. Még nagyobb gondot, európai recessziót okozna az olaj- és a gázimport azonnali leállítása, bár utóbbiról éppen ezért egyelőre még mindig nincs is szó. Azt ugyanis még az Egyesült Államok is elismeri, hogy egy ilyen lépés káros hatásokkal járna nem csupán Európára, hanem a világ más részeire is, ezért óvatosnak kell lenni. 

Ami az olajimportot illeti, a tilalommal az a cél, hogy megfosszák Moszkvát az egyik legnagyobb bevételi forrásától, amelyből az Ukrajna elleni háborút is finanszírozza. Az orosz kőolaj és olajszármazék exportjának majdnem a fele Európába irányul, az EU az olajszükségleteinek a 26 százalékát szerzi be Moszkvától. Szlovákia esetében azonban ez az arány tavaly 96, Magyarországnál pedig 58 százalék volt a Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) adatai szerint. 

Az EU még most is napi 780 millió eurót fizet az olajért és a gázért Moszkvának. 

(Egy euró 378,35 forint.) 
Az immár hatodik uniós szankciós csomag ezenkívül további magánszemélyekre is kiterjeszti a büntetőintézkedéseket, és újabb orosz bankokat, például a Sberbankot is kizárja a SWIFT nemzetközi pénzügyi fizetési rendszerből. Utóbbi a Gazprombankkal együtt eddig megúszta a büntetést, mivel mindkét nagy pénzintézet részt vesz az energetikai tranzakciókban. A bizottsági javaslat szerdán kerülhet a tagállamok uniós nagykövetei elé, de kérdéses, hogy azt azonnal el is fogadják majd.

A szlovákok maradnának az orosz gáznál és olajnál

A szlovákok több mint 60 százaléka ellenzi az orosz gázról és olajról történő leválást, ha annak következtében jelentősen emelkednének az árak – derült ki a Focus legújabb közvélemény-kutatásából, amelynek eredményét a pozsonyi Új Szó ismertette. A válaszadók mindössze hét százaléka támogatja az azonnali és 25 százaléka a következő években történő lekapcsolást.