Anomáliát lát a kereskedelmi bankok kamatainak alakulásában a lengyel kormány, és még ad némi időt nekik a korrekcióra, de ha ez nem történik meg, akkor szabályozói intézkedésekhez nyúl – jelentette a Rzeczpospolita napilap, Piotr Müller kormányszóvivő Radió Plusnak adott nyilatkozatát idézve.
Arra a kérdésre, hogy mennyi időt hagynak a bankoknak, a kormányszóvivő azt felelte: Mateusz Morawiecki miniszterelnök a jövő héten találkozik a bankszektor szakértőivel találkozik, hogy megbeszéljék, miképp lehet megoldani a problémát szabályozói intézkedés nélkül.
Müller a hitelek és a betétek kamatainak alakulása közt lát hibás kapcsolatot, ami csak arra utalhat, hogy a betéti kamatok emelkedése nem követi a hitelekét.
Még egy nap sem telt el a lengyel nemzeti bank legutóbbi kamatemelése óta: az irányadó kamat 75 bázisponttal 5,25 százalékra emelkedett. A magyar és cseh központi bankhoz hasonlóan a lengyelek is több százalékponttal tolták feljebb a fő kamatot, hogy megküzdjenek az inflációval. A kamatszigorítás egyik fő csatornája, ha úgy csökken az áremelkedéseket hajtó forgalomban lévő pénz mennyisége, hogy a hitelek drágulnak, a betétekbe pedig több pénzt vonzanak a magasabb kamatok. A kettőből Lengyelországban csak az első valósult meg, ez vezetett a szemöldökök felvonásához a kormányon belül.
Korábban a magyar jegybank is panaszkodott arról, hogy ez a "monetáris transzmisszió" nem jól működik, mert a bankok vonakodnak megemelni betéti kamataikat. Az MNB legújabb, márciusi adatai szerint a kamatszigorítás hatására már emelkednek a háztartások betéti kamatai is: az új szerződések átlagos kamatlába az év harmadik hónapjában 3,33 százalék volt, 1,12 százaléponttal magasabb, mint februárban.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.