Olajembargó: így látják az európai vezetők a megállapodást

Ahogyan azt már megírtuk Orbán Viktor győzelemként értékelte a megállapodásban foglaltakat. A miniszterelnök kijelentette, hogy a kormány megvédte a rezsicsökkentést. Az Európai bizottság eredeti javaslata szerint az orosz olajat teljes mértékben kizárták volna Európából, hogy ezzel vágják el Moszkvát azoknak a pénzügyi forrásoknak egy részétől, amikből az Ukrajna elleni háborút finanszírozzák. Orbán Viktor szerint ez a javaslat felért volna egy magyar gazdaságra ledobott atombombával. Az Európai tanács elnöke, Charles Michel végül bejelentette, hogy a megállapodás szerint az Oroszországból érkező nyers-, és kőolaj kétharmadát sújtják az importtilalommal. Ursula von der Leyen ehhez hozzátette, hogy a tervek szerint az év végégig az orosz olaj 90 százalékát érinteni fogja az embargó - írta meg a Reuters.

Az ülés után az európai vezetők sorra nyilatkoztak az embargóval kapcsolatban

Alexander De Croo belga miniszterelnök szerint az uniónak most arra kell összpontosítania, hogy az elfogadott szankciókat a gyakorlatba is át tudja ültetni. Hozzátette, hogy a tagállamoknak szem előtt kell tartani, hogy ez az intézkedés hosszú ideig érvényben marad, így minden országnak biztosítania kell, hogy az állampolgárokat megvédjék a szankciók következményeitől - számolt be róla Politico.

A belga miniszterelnök türelemre intette azokat az országokat, ahol a megállapodás után egyből az orosz gáz importtilalmáról akartak volna tárgyalni. Alexander De Croo szerint most az olajembargóra kell koncentrálni és szem előtt kell tartani azt is, hogy

az Oroszországgal szembeni intézkedések csak akkor működőképesek, ha azok jobban fájnak Moszkvának, mint Európának.

De Croo arról is beszélt, hogy az embargó alóli mentességet élvező országok is nyitottak voltak a konstruktív párbeszédre. Elmondta, hogy Csehország 18 hónapos mentességet kért, hogy legyen ideje átszervezni az ellátását. Hozzátette, hogy Magyarország is gyorsan meg tudja oldani az orosz olajtól való elszakadást, de ebben az esetben nem említette meg, hogy mennyi időre is lehet ehhez szükség. 

A francia elnök Emmanuel Macron a döntést követően örömét fejezte ki azzal kapcsolatban, hogy az európaiak összefogtak és együtt fejezték ki szolidaritásukat Ukrajna felé.

Mateusz Morawiecki lengyel miniszterelnök szerint az európai vezetők jól döntöttek, amikor közösen megállapodtak az orosz olajtilalomban. Szerinte enélkül nem lehet hatékonyan harcolni Vlagyimir Putyin ellen. Morawiecki úgy fogalmazott, hogy a sok pesszimista hang ellenére az Európai Bizottság és még néhány ország diplomáciája jól működött.

Mark Rutte holland miniszterelnök szerint teljesen érthető, hogy Magyarország az embargó alóli mentességért harcolt és azt is elismerte, hogy jódöntés született azzal kapcsolatban, hogy Szlovákiával és Csehországgal együtt megkapták ezt a kedvezményt a vezetékes olajra. Ezzel együtt hozzátette, hogy az unión belül már többször is szó volt róla, hogy gondot okozhat, hogy ezek az országok túlságosan függenek az orosz energiahordozóktól.

Rutte arról nem beszélt, hogy mennyi időre is szólhat ez a mentesség Magyarország és Szlovákia esetében. Azt viszont elmondta, hogy az Európai Tanácsban továbbra is napirenden lesz a kérdés. Szerinte most az a legfontosabb, hogy

felmérjék a két országnak mennyi időbe telhet, ameddig új beszerzési útvonalakat építenek ki és a finomítóikat átépítik, hogy más típusú olajjal is tudjanak dolgozni az uralson kívül.

Az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője, Josep Borell megerősítette Ursula von der Leyen szavait miszerint az év végére az orosz olajimportot 90 százalékkal csökkenteni fogja az unió. Hozzátette, hogy a mentességet élvező országok esetében elfogadható megállapodás született. Arra a kérdésre, hogy Oroszországnak valóban fájni fog-e az embargó azt válaszolta, hogy

Azt nem akadályozhatjuk meg, hogy az oroszok másnak adják el az olajat. Annyira nem vagyunk erősek. Ennek ellenére azt látni kell, hogy Oroszország legfontosabb ügyfelei voltunk. Most más felvásárlót kell keresniük, a piaci pozíciójuk miatt pedig az is biztos, hogy lejjebb kell vinniük az árat, az pedig minden bizonnyal fájni fog. 

Ahogyan arról már a belga miniszterelnök is beszélt, vannak országok, amik nem akarnak megállni az olajembargónál. Kajas Kallas észt miniszterelnök kifejezte, hogy örül, hogy az olajimportról végre döntés született, de hozzátette, hogy a következő szankciós csomagba már az orosz gáztilalmat is foglalják bele. Hozzátette, hogy a gázembargónak kellene lennie a következő lépésnek, de elismeri azt is, hogy ez szinte biztosan nem fog tudni megvalósulni. De Croo ezzel kapcsolatban úgy fogalmazott, hogy az EU az olajembargónál többet már nem tehet.

A gázembargó ötlete több uniós vezetőt is nyilatkozatra ösztökélt. Az osztrák kancellár, Karl Nehammer kijelentette, hogy a gáz szankcionálásáról szó sem lehet. Hozzátette, hogy az olajembargó jó és hatásos intézkedés Moszkva ellen.

A lett miniszterelnök, Krišjānis Kariņš szerint

még erősebben oda kell csapni az oroszoknak.

Szerinte az olaj kitiltása csak az első lépés, most a gáznak kell következni. Hozzátette, hogy a háborúnak csak akkor lesz vége, ha minél keményebben fellépnek Oroszországgal szemben, ezt pedig csak akkor tudják megtenni, ha minden létező gazdasági eszközt bevetnek. Krišjānis Kariņš reményét fejezte ki azzal kapcsolatban, hogy az orosz gáz pártiak hamarosan jobb belátásra térnek és készek lesznek meghozni a valódi sikerekkel kecsegtető döntéseket.

Megszólalt az ír miniszterelnök, Micheál Martin is, aki szerint az olajembargó kapcsán jó döntés született. Ezzel együtt felhívta az uniós tagok figyelmét arra, hogy itt az idő, hogy felgyorsítsák a megújuló energiával kapcsolatos projektjeiket. Hozzátette, hogy február 24 óta Írország minden korábbinál gyorsabb ütemben fejleszti a tengeri szélenergia-kapacitásának bővítését, hogy tartós alternatívát hozzon létre az orosz energiával szemben.

Ukrajna nincs lenyűgözve

Az Európai unióban többnyire egyetértés van azzal kapcsolatban, hogy helyes döntés született az orosz olaj importtilalmáról. Ennek ellenére Ukrajna csalódottságát fejezte ki a döntéssel kapcsolatban. Az ukrán elnök egyik tanácsadója, Mikhailo Podoliak szerint

az EU még mindig nem mer valódi fellépést tanúsítani Moszkvával szemben. 

Ezzel együtt az ukránminiszterelnök, Denys Shmyhal köszönetet mondott az Európai Uniónak, amiért kiállnak az ukrán nép mellett és hajlandók a nehézségek ellenére is fellépni Oroszország ellen.