Te rászólsz Teheránra, a Hezbollahra, én az ukránokra – csikorogva alakul a régi-új világrend

„Nem rendelkezünk atomfegyverrel és nincs szándékunkban a gyártása” – reagált Georgij Tyihij, Ukrajna külügyminisztériumi szóvivője a médiában cirkáló hírekre utalva. Jelezte, hogy Ukrajna szorosan együttműködik a bécsi székhelyű ENSZ-szervezettel, az IAEA-val és a Nemzetközi Atomenergia-ügynökséggel (NAÜ). Kijev nukleáris politikája áttekinthető, és az IAEA-val való együttműködés eleve kizárja a hasadóanyagok katonai célú felhasználását.

Közben egyre szorosabbnak látszik az Ukrajna és a Közel-Kelet közötti összefüggés. A kanadai központú Asia Times egy új komplex megoldási struktúrára utal, miszerint Moszkva az izraeli–Hezbollah-Irán konfliktusban rászól a vele szövetséges Hezbollahra és Teheránra, hogy vegyenek vissza a támadásokból, az erőszakból, cserébe Trump is meggyőzi az ukránokat, hogy tanúsítsanak rugalmasságot az oroszokkal való tárgyalások megindítását, lefolytatását illetően. Ezzel a nemzetközi közösség egy csapásra két súlyos feszültségforrás felszámolásához kerülhet közelebb.

Nem kizárt, hogy Ron Dermer izraeli stratégiai ügyekkel megbízott miniszter minapi titkos moszkvai útja már ezzel is összefüggésben van. Dermer akár a fő üzenetvivő-közvetítő is lehetett, mert a Reuters szerint járt Trump floridai birtokán Mar-a-Lagóban, és találkozott a győztes elnökjelölttel és annak Izrael ügyeiben jártas vejével, Jared Kushnerrel is. A Reuters azt is elképzelhetőnek tartja, hogy a hivatalban lévő Biden-kormányzat befolyása olyannyira meggyengült (elsősorban a Közel-Keleten), hogy Trumphoz fordultak, noha a győztes elnökjelölt csak a december 17-i elektori szavazás után hetekkel, legkorábban 2025. január 20-án, beiktatását követően kerül érdemi döntési helyzetbe. Ugyanakkor az izraeli miniszter találkozott a Biden-vezetés még hivatalban lévő külügyminiszterével, Antony Blinkennel is.

Az Asia Times szerint Oroszország értékeli, hogy Izrael nem engedett a nyugati nyomásnak, nem csatlakozott a szankciókat alkalmazó csoporthoz, és visszautasította a felszólításokat, hogy fegyverszállításokkal támogassa Ukrajnát.

Ez egybevág Donald Trump megválasztott amerikai elnök többször hangoztatott törekvésével, hogy az Egyesült Államokat visszavonja a világban zajló konfliktusokból. Márpedig az USA most nyakig benne van az Izrael–Hezbollah-Irán összecsapásban. Izrael messze legfontosabb katonai-politikai-gazdasági támogatója, és csapatokat állomásoztat Szíriában (a Hezbollahhal és Iránnal szövetséges rezsim ellenfeleként), Irakban, és hatalmas amerikai haditengerészeti egység állomásozik a Földközi-tenger keleti medencéjében, nem messze az izraeli, libanoni partoktól.

Közben Kijevben nagyítóval figyelik Trump kínai húzásait is. A Nedeli Dzerkalo című ukrán lap szerint Kijev sokat tanulhat a kínai–amerikai viszony alakulásából. Láthatóan Trump új, átmeneti kormánymunka-felügyeleti minisztériuma, a DOGE (2026-ban vélhetően felszámolják) és annak két társ vezetője, Elon Musk és Vivek Ramaswamy játsszák a faltörő kos-építőmester szerepet az új kormányzati taktika kialakításában.

A megavállalkozó Musk ezzel nem jár rosszul. Az új minisztériumának a betűszó neve megegyezik az általa kezelt dogecoin kriptovalutáéval. A dogecoin árfolyama az elnökválasztás óta csaknem megkétszereződött. Egyes szakértők véleménye rossz a dogecoinról, egyfajta lehúzós piramisjátéknak, Ponzi-sémának tartják. Mindenesetre elgondolkodtató a 2021. áprilisi eset, amikor a dogecoin árfolyama több mint 100 százalékot emelkedett, miután Elon Musk az akkori Twitteren (ma X) feltette Joan Miró 1926-ban festett (Dog Barking at the Moon – A kutya ugatja a holdat) képét egy némileg megváltoztatott aláírással: Doge Barking at the Moon.

Washingtonban közben zajlik a kormányalakítás. Marco Rubio, a Kínával szemben kőkemény politikát képviselő, antikommunista, kubai gyökerű republikánus szenátor lehetséges külügyminiszteri posztja jelezheti az utat – vagy csak annyit akar üzenni: Kína, vedd tudomásul, hogy Amerika még határozottabban fogja képviselni az érdekeit! Ugyanis a Kína-politikát nem a Foggy Bottomban, a washingtoni külügyminisztériumban, hanem a Fehér Házban, Trump és tanácsadói fogják alakítani.

Ukrajnában egyelőre zavarodottság és tanácstalanság észlelhető. Az eddig is érezhető két alapvető álláspont közti különbség erősödése folytatódik. Zelenszkij elnök és csapata határozottan elutasítja a béketárgyalásokat, miközben a hadsereg jó néhány vezetője és az ukrán parlament, a Rada bizonyos csoportjai már a mérsékeltebb, tárgyalásos megoldást szorgalmazzák, főként a romló katonai helyzet hatására. A The New York Times két magas beosztású ukrán kormánytisztviselőre hivatkozva arról ír, hogy a lehetséges béketárgyalások előszobájában Kijev már nem a területi egységre és a megszállt területek visszaszerzésére, hanem a biztonsági garanciákra fog összpontosítani.