Vége a negatív eurókamatnak, Lagarde is bemondta

Már csak alig több, mint száz napot kell aludni, és nyolc esztendő után véget ér a negatív kamatok korszakának az euróövezetben - jelezte Christine Lagarde, az Európai Központi Bank elnöke a jegybank internet oldalán fő helyen közöl blog posztban.

Ezzel teljes fordulatot hajtott végre az eurózóna jegybankja, amelynek döntéshozói tavaly ősszel még arról győzködték a közvéleményt, hogy a már akkor felszökő inflációt ideiglenes tényezők hajtják. Az infláció azóta egyre följebb kúszott - áprilisban rekord 7,4 százalékot mértek az euróövezetben -, és egyre erősödtek a bankon kívül és belül egyaránt a hangok, hogy lépni kellene, mert a drágulás nem lassul magától a megcélzott 2 százalékos ütemre.

Az eurónak ötéves mélypontra kellett süllyednie a dollár ellenében, hogy a ezek a hangok a bankon belül is érces  kórussá álljanak össze. Egyre több döntéshozó sürgette, hogy akár már júniusban, vagy júliusban kezdődjenek meg a kamatemelések, aminek lehetett szerepe abban, hogy az euró nem folytatta a hátramarsot az 1:1-es árfolyam felé, hanem az 1,05-ös szintről hétfőre az 1,07 közelébe erősödött. 

Nagyobb ugrás az euró árfolyamában talán azért nem történt Lagarde bejegyzésének megjelenését követően, mert blog posztjával az elnök asszony már csak az i-re tette fel a pontot.  

Már nem azt mondta, mint korábban, hogy a bank pénzbőségteremtő kötvényvásárlásai a harmadik negyedévben érnek véget, hanem hogy "nagyon korán a harmadik negyedévben", ami azért fontos, mert ezt nevezte meg az EKB a kamatemelések megkezdésének előfeltételeként.

Ez megengedné, hogy júliusi ülésünkön megkezdjük az emelést, összhangban az iránymutatásunkkal. A jelenlegi kilátások mellett, valószínűleg a harmadik negyedév végére abban a helyzetbe kerülünk, hogy kilépjünk a negatív kamatokból

írta Lagarde.

Ha egyenlően osztják el, ez 25 bázispontos emelést jelent a bank mínusz fél százalékos betéti kamatában július 21-én, illetve szeptember 8-án is. 

Ezzel az EKB rátenné a pecsétjét, hogy véget ért a szuperolcsó, helikopterről szórt pénz korszaka a világban - a nagy jegybankok közül a japán maradna egyedül, ahol még nem szigorítottak, illetve Kína, ahol a japánokhoz hasonlóan nem gond az infláció, de probléma a gyors gazdasági növekedés lelassulása.

A negatív kamatok és a hatalmas jegybanki mennyiségi lazítás ellenére a pandémia előtti  években az EKB - és a Federal Reserve - is képtelen volt a 2 százalék közelébe tornázni a vérszegény inflációt, és már a járvány előtt is sok kritika érte a negatív kamatokat, például Németországban.

A világjárvány okozta válság óta fellépő logisztikai és kínálati problémák, az energia hiánya és megdrágulása, majd az ukrajnai háború megfordította a problémát a nagy jegybankok számára, és a Fedet és az EKB-t már azért érik kritikák, hogy miért nem léptek fel korábban az árindexek elszabadulása ellen.

 Lagarde posztjában jelezte: a kamatok további szintje szeptember után attól függ majd, hogy alakulnak az inflációs kilátások, és ha közép távra elérhetőnek látszik a 2 százalékos cél, akkor fokozatosan tovább haladnak a semlegesnek tartott kamatszint felé. 

De a kiigazítás sebessége és teljes mértéke nem meghatározható előre

- tette hozzá.

Ha már nem lesz negatív az EKB betéti kamata, fél százalékos emeléssel a reálkamat - az inflációhoz mért jegybanki kamat - még úgy is mélyen a mínuszban marad.