Régiónkban gyakori az a szerencsétlen egybeesés, hogy éppen akkor csappan meg a vízerőművek termelése a kánikula és a szárazság miatt, amikor az épületekben csúcsra járatják a klímaberendezéseket, az egekbe tolva az országos villamosenergia-igényt.
Ez Magyarországon annak ellenére is gondot okoz, hogy a hazai áramtermelésben szerény, mindössze bő félszázalékos a vízenergia súlya, vagyis a kiesése sem túl fájdalmas. Egyes szomszédos országok jóval nagyobb arányban támaszkodnak a vízerőműveikre, amikor pedig ezekben – mindenekelőtt Szerbiában és Romániában – befékeznek az érintett létesítmények, akkor megnő az adott országok áramigény s vele az importja is. Ez az erősen, 25-30 százalékban áramimportfüggő Magyarország számára a behozatali lehetőségek szűkülését, egyben drágulását jelenti, ami az idén, az európai áramárak elszabadulása idején kiváltképp rosszkor jöhet.
A Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) a napokban teszi közzé a májusi energiastatisztikai adatait, de már az áprilisi szerint is szerényen muzsikáltak a környező országok vízerőművei. A romániaiak termelése 15 százalékkal maradt el a tavalyitól, csak a hónap utolsó napjaira érte el a 2020-as átlagos szintet. Bár a balkáni térség vízerőművi termelése az alacsony márciusi szintről valamelyest nőtt, így is mintegy 20 százalékkal kisebb volt az előző évinél. Mellesleg áprilisban a Balkánon a szélerőművek is kevesebb áramot adtak. Abban a hónapban Szerbiába és Horvátországba jellemzően már exportált Magyarország.
Magyarországon 13 vízerőmű működik, van, amelyik csak részlegesen. A legnagyobb közülük a 28 megawatt kapacitású kiskörei létesítmény, a mögötte következő másodiknak, a tiszalökinek a teljesítménye ennek már a felét sem éri el, a többiek még apróbbak.
Egy ország vízenergia-hasznosítási lehetőségei alapvetően a domborzati viszonyain, főként folyóinak esésén és esésének meredekségén múlnak. Ismert, hogy Magyarország adottságai e téren elég szegényesek, annál jobb helyzetben vannak a régió magas hegyekkel is rendelkező országai.
A Nemzetközi Energiaügynökség előrejelzése szerint a megújulóalapú globális villamosenergia-termelés mintegy 52 százalékkal nő a következő öt évben, és 2026-ra eléri a 11 300 terawattórát, így 2026-ra e források tehetik ki a világ áramtermelésének csaknem 37 százalékát. A vízenergia marad a megújulóenergia-termelés fő forrása, de részesedése a globális villamosenergia-termelésben kismértékben csökken, 15,6 százalékra.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.