Brutális áremelkedés Romániában – kongatja a vészharangot az IMF

Drasztikus mértékben, 14,5 százalékkal emelkedtek az árak Romániában májusban éves összevetésben, az élelmiszerek 14,2, a nem élelmiszerek 17,8, míg a szolgáltatások 7,47 százalékkal drágultak. 

A havi alapon mért infláció 1,2 százalék lett – derül ki a helyi statisztikai hivatal (INS) ma közzétett adataiból. A legnagyobb mértékű inflációt az energiaszektorban mérték, a földgáz ára 86,7 százalékkal nőtt 2021 májusához képest, az elektromos áram 18,4 százalékkal kerül többe. Látványos mértékben, 38,4 százalékkal drágultak az üzemanyagok is egy év alatt, de 50,9 százalékkal került többe a burgonya, 44-gyel az étolaj, 30 százalékkal kellett többet fizetni a lisztért és 11,1 százalékkal nőtt a hús ára is. Az év eleje óta mért pénzromlás üteme 7,9 százalékos volt. 

Borús jövőképet fest a lakosság számára, hogy a román jegybank azzal számol, hogy az inflációs mutató tartósan extrém magas szinten ragad, a 2022 december végén 12,5 százalékon tetőző mutató 2023 júniusára sem csökken 12,4 alá.

A Nemzetközi Valutaalap (IMF) szintén ma tette közzé az ország gazdaságának felülvizsgálati eredményeit, a jelentésben a washingtoni hitelező azonnali fiskális intézkedést sürget, azzal a céllal, hogy ismét egyensúlyba kerüljön a költségvetés, csökkenjen a hiány. A jegybanktól a bankszektor megerősítését, illetve határozottabb monetáris politikát kért az IMF az infláció hatékony fékezése érdekében.

A jelentés arra is kitért, hogy a jegybanknak a devizaárfolyamokat rugalmasabban kellene kezelnie, hiszen a mesterségesen befagyasztott árfolyam a gazdaság versenyképességének csökkenéséhez vezet. A román központi bank gyakorlatilag a 4,9-es szinten tartja a lej árfolyamát az euróhoz képest, ezzel bizonygatva a román gazdaság stabilitását.  

Ezzel egy időben az IMF 3,5 százalékos gazdasági növekedést jósol az idei évre, és 4,5-est 2023-ra, miután az első három hónapban 6 százalékkal nőtt a román GDP. A makrogazdasági elemzők ugyanakkor a háború kitörését követően 4 százalékról 2-re rontották az idei várakozásaikat, hangsúlyozva, hogy az elszabadult energia- és élelmiszerárak miatt a recesszió kockázata is igen magas.