Emelt a termelésen az OPEC+, ez kevés lehet az olcsóbb üzemanyagokhoz

Meglepetést hozott a Kőolaj-exportáló Országok Szövetsége és Oroszország (OPEC+) kétnapos egyeztetése. A döntés szerint a tagországok a termelési plafont júliusban nem az eredeti terveben szereplő napi 432 ezer hordóval növelik, hanem 648 ezerrel. Augusztusban pedig már az utolsó emelés következhet, szintén 648 ezer hordós emeléssel, így korábban térhetnek vissza az OPEC-országok a pandémia kirobbanása előtti termelési szintre, egy hónappal az eredeti menetrendben szereplő ütemezés előtt. Most az a nagy kérdés, hogy a magasabb termelési kvótáknak eleget tudnak-e tenni az olajtermelők, szabad termelési kapacitásokkal egyedül Szaúd-Arábia és az Egyesült Arab Emírségek rendelkezik.

Kérdés, hogy az OPEC vezető országa él-e a lehetőséggel, amely eddig kategorikusan ellenállt az Egyesült Államok, Nagy-Britannia és a nyugati országok felhívásainak, hogy több olajat hozzon a felszínre, s ezáltal enyhíteni lehessen az orosz–ukrán háború miatti olajpiaci árrobbanáson. Ám eddig a Washington és Rijád közti egyeztetések nem vezettek eredményre. Ennek pedig az amerikai fogyasztók itták meg a levét: az Egyesült Államok továbbra is küzd a magas benzinárakkal a félidős választások előtt.

A kartell döntését az is támogatta, hogy Kína fokozatosan újra nyit, enyhítve a szigorú Covid-korlátozásokat. A fő indok azonban egyértelműen az volt a döntés mögött, hogy ellensúlyozni kellett az orosz termelés csökkenését. A szankciók miatt az orosz olajtermelés napi egymillió hordóval esett vissza. Ez egyelőre nem aggasztja a Kremlt, úgy vélik, hogy az exportált mennyiségre találnak vevőket, így minimalizálhatók az uniós szankciókból eredő veszteségek, elemzők azonban szkeptikusak. Egy belső OPEC-dokumentum szerint Moszkva termelése áprilisban átlagosan napi 9,159 millió hordó volt, 859 ezerrel kevesebb, mint márciusban. Az Argus becslései szerint az orosz nyersolajtermelés áprilisban több mint napi 1,3 millió hordóval volt a kvóta alatt. Az ülésen – a várakozásokkal szemben – nem került szóba, hogy Oroszországot mentesítsék a termelési kötelezettségek alól.

Az orosz olajtermelés valószínűleg tovább csökken a következő hónapokban – mondta Carsten Fritsch, a Commerzbank elemzője, aki azt is megkérdőjelezte, hogy az OPEC+ képes-e jelentősen több olajat juttatni a piacra. A valóságban ugyanis számos olyan tagja is van a szövetségnek, amely nem tudja teljesíteni a jelenlegi kvótáját sem.

A döntést követően az irányadó nyersolajtípusok jegyzésára 0,7–1 százalékkal emelkedett. A nagyobb emelésekkel a koalíció most úgy tervezi, hogy augusztus végére visszavezeti a piacra azt a csaknem napi 10 millió hordó nyersolajtermelését, amelyet 2020 áprilisában vont ki, válaszul az olajkereslet Covid–19 okozta globális összeomlására. 

Az OPEC+ miniszterei abban is megállapodtak, hogy azoknak az országoknak, amelyek eddig a havi kvótájukat meghaladóan termeltek, most decemberig van idejük, hogy ezt a túltermelést kompenzálják – mondta az egyik küldött.