Négy évtizede nem látott hőség sújtja Spanyolországot, elszálltak az energia- és üzemanyagárak

Az elmúlt hetet zárt redőnyök mögött, szinte teljes sötétségben töltötték a spanyolok, hogy megvédjék magukat a tűző hőségtől. A légkondicionálókat teljes fokozatra tekerték, a gyermekeket hazaküldték az iskolákból, tűzoltók százai pedig négy erdőtüzet próbálnak megfékezni az ország északi részén miközben a hőmérséklet négy évtizedes rekordot döntve 40 Celsius fok fölé emelkedett.

A kánikula közepette, június 16-án csütörtökön csaknem 16 százalékkal nőttek az energiaárak és elérték a 259 eurót (103 260 forintot) megawattóránként.

Mivel a kormány 40 eurós megawattóránkénti árplafont vezetett be az áramtermelésre használt földgázra 2023. május 31-ig, így most kötelesek kifizetni a villamosenergia-társaságoknak a gáz új 40 eurós határértéke és a valós piaci ár közötti különbözetet. Ráadásul jelenleg még a szélenergiához sem folyamodhatnak, mivel a légmozgás hiánya miatt minimálisra csökkent a termelés – írja a Murcia Today spanyol hírportál.

A kormány azonban megvédte a gáz árát korlátozó új rendszert, mondván, ez alacsonyabban tartja az árakat, mint egyébként alakulnának, mivel a szélsőséges nyári hőség növelte a légkondicionálás iránti keresletet. A spanyol fogyasztók pedig sokkal jobban ki vannak téve az árampiaci ingadozásoknak, mint más országban élő társaik, mivel sokan ingadozó nagykereskedelmi árakhoz kötött szerződések alapján vásárolják az áramot.

Alig tudják megfékezni az erdőtüzeket, Spanyolország területének 70 százaléka elnéptelenedett

Ruben Del Campo, a spanyol állami meteorológiai ügynökség munkatársa szerint Spanyolországot sújtja leginkább az éghajlatváltozás Dél-Európában. Nem csupán a hihetetlenül magas hőmérséklettel kell megbirkózniuk, hanem a szárazsággal is. Míg 1960 és 1990 között 6 százalékkal nőtt a száraz területek aránya, addig 2000 és 2020 között már 12 százalékkal. 

A magas hőmérséklet, valamint a szél és páratartalom hiánya miatt pedig egyre nehezebben tudják megfékezni a kialakuló erdőtüzeteket is.

A helyzetet csak tovább rontja, hogy a spanyolok évtizedek óta hagyják el falvaikat, és munkalehetőségek reményében a tengerparti városokba költöznek. Az elmúlt évtizedben a települések több mint 80 százalékában csökkent a lakosságszám. A spanyol területpolitikai minisztérium szerint az ország lakosságának 90 százaléka – mintegy 42 millió ember – 1500 városban, azaz az ország földerültének 30 százalékára koncentrálódik, míg a másik 10 százalék (4,6 millió ember) a fennmaradó 70 százalékot foglalja el. Ferran Dalmau, a Medi XXI GSA környezetmérnöki tanácsadó cég vezérigazgatója szerint a vidéki elnéptelenedéstől és az egyre gyakoribb hőhullámoktól a föld teljesen elhagyatottá vált, cserjések nőttek a jól ápolt növényzet helyére, így érzékenyebbé váltak a területek az erdőtüzekre is.

3 euró felett az üzemanyag literenkénti ára, közel 500 benzinkút húzta le a rolót

Az környezeti katasztrófák mellett a lakosságnak meg kell birkóznia az üzemanyagárak drágulásával is, a töltőállomások arra figyelmeztetnek, hogy a benzin literenkénti ára idén nyáron meghaladhatja a 3 eurót. 

A hír nem csupán a lakosokat sújtja le, a töltőállomások sincsenek sokkal jobb helyzetben. 

2019 óta már közel 500 töltőállomást zártak be Spanyolország szerte, mivel az állami üzemanyag-kedvezmény megfojtja a kisvállalkozásokat.

Nacho Rabadán, a panyol Üzemeltető Munkaadók Szövetségének (CEEES) elnöke szerint különösen a gázolajnál lesz probléma, hiszen már most messze meghaladja a kereslet a kínálatot, és nyáron még nagyobb szokott lenni rá az igény.

Ma egy átlagos, 55 literes tank feltöltése 165 euró körüli összegbe kerül, így egy 7 literes fogyasztású, évi 20 ezer kilométert utazó autónál az éves üzemanyagköltség 4200 euróra vagy havi 250 euróra, azaz közel száz ezer forintra nőtt.

Kissé ellentmondásosnak tűnhet, de maguk a töltőállomások arról számoltak be, hogy sokkal kevésbé elfoglaltak, mivel az emberek inkább gyalogolnak vagy kerékpároznak, mintsem vagyonokat fizessenek az üzemanyagért.