Ársapkát tennének a lakossági energiára a német szakszervezetek

Yasmin Fahimi, a DGB vezetője egy vasárnapi lapinterjúban kiemelte, hogy az energia drágulása és az egyre magasabb infláció gazdasági és társadalmi vészhelyzetet eredményezett. A földgáz árának rohamos emelkedése és a fenyegető ellátási gondok

az alumíniumipartól az üveggyártásig a vegyiparig ágazatok egész sorát veszélyeztetik, a rekordmértékű infláció pedig minden háztartást sújt.

Ezek a folyamatok veszélybe sodorják a társadalmi békét, éppen ez az, amiről tárgyalni kell a munkavállalói és a munkaadói érdekképviseletek és a szövetségi kormány hétfői egyeztetésén

- Erről a Bild am Sonntag című lapban adott interjújában beszélt a szakszervezeti vezető.

Mint mondta, az első két, együttvéve bő 30 milliárd eurós, támogatási csomag után össze kell állítani egy újabb, harmadik csomagot is,

amellyel bevezetnek egy ársapkát a lakossági energiaárakra.

Meg kell állapítani, hogy minimálisan mennyi villamos energiára és földgázra van szüksége a felnőtteknek és a gyerekeknek. Erre az  alapszükségletre vonatkozna a korlátozott ár, és azért az energiáért, amit valaki ezen felül használ fel, többet kellene fizetnie

- fejtette ki Yasmin Fahimi. Szerinte ez a megoldás nem csupán takarékos energiafogyasztásra ösztönözne, hanem jelentősen csökkentené az alacsony jövedelmű háztartások terheit. Hozzátette, hogy az ársapka jóval kevésbé kedvezne egy 120 négyzetméteres lakásban egyedül élő embernek, mint egy 80 négyzetméteres lakásban élő háromfős családnak.

Yasmin Fahimi a többi között arról is szólt, hogy nem ért egyet azokkal, akik az úgynevezett ár-bér spirál kialakulásának és a magas infláció tartóssá válásának veszélyére figyelmeztetve azt sürgetik, hogy a munkavállalói érdekképviseletek fogják vissza béremelési követeléseiket. Mint mondta, az ár-bér spirálról szóló diskurzus álvita, mivel 

nem lehet a bérek visszafogásával küzdeni az olyan infláció ellen, amelyet nem a bérek emelkedése váltott ki.

Úgy látja, hogy mivel a vállalkozások az idén minden korábbinál több pénzt, mintegy 70 milliárd eurót fizetnek ki osztalékként, inkább a munkaadói oldalon lenne szükség nagyobb erőfeszítésekre.

Több közösségi érzés és kevesebb profitmaximalizálás jól állna a cégeknek

- fogalmazott a DGB vezetője.

Olaf Scholz kancellár hétfőn hivatalában fogadja a legnagyobb munkaadói és munkavállalói érdekképviseletek vezetőit. A tervek szerint a találkozó egy nagyszabású társadalmi egyeztetési folyamat nyitánya lesz. Ennek előképe az úgynevezett összehangolt fellépés (konzentrierte Aktion), amelyet egy ugyancsak szociáldemokrata (SPD) politikus, Karl Schiller szövetségi gazdasági miniszter szervezett meg 1967-ben, amikor kifulladt a nyugatnémet gazdaság második világháború utáni felfutása. Az összehangolt fellépés valójában egy informális egyeztető fórum volt, amelyen a kormány, a gazdasági érdekképviseletek és a központi bank vezetői arról tárgyaltak, hogy miként lehet közösen biztosítani a magas foglalkoztatottságot, az árstabilitást és az össztársadalmi szempontból megfelelő mértékű gazdasági növekedést.