Jó reggelt, Németország, itt a külkereskedelmi hiány

Németország egymilliárd eurós külkereskedelmi hiányt jelentett hétfőn májusra, ez az első havi deficit 1991, a német újraegyesülés időszaka óta, és hatalmas változás az elmúlt évtizedhez képest, amikor Európa legnagyobb ipari termelőjének havi többlete ritkán süllyedt 15 milliárd euró alá.

A havi többletek lemorzsolódása már körülbelül öt évvel ezelőtt elkezdődött, az elmúlt egy évben azonban hirtelen felgyorsult a folyamat, párhuzamosan a német és az európai infláció megemelkedésével, amit jelentős részben a nyersanyag- és energiakínálat szűk keresztmetszetei okoztak, miközben a globális kereslet a pandémia enyhültével magára talált.

Mindennek a tetejébe érkeztek tavaly ősz óta a hírek az orosz csapatösszevonásokról, majd az ukrajnai háborúról, az energiakínálatot tovább szűkítő szankciókról és az olaj-, gáz- és áramárak tovább emelkedéséről.

A legújabb hírek már arról szólnak, hogy Németországban teljes iparágakat, köztük az alumínium-, az üveg- vagy a vegyipart fenyegeti összeomlással a földgázhiány – erre Yasmin Fahimi szakszervezeti vezető figyelmeztetett.

Mindenesetre hiába növekedett gyors ütemben a pandémia jelentkezésekor, 2020 tavaszán bekövetkezett zuhanás óta német export, az import értékének növekedése még sebesebb volt.

Az orosz relációt különösen nagy érdeklődés övezi – aminek következtében a velük folytatott külkereskedelem adatait a Destatis külön is feltüntette közleményében – hiszen a Moszkvára kirótt nyugati szankciók célja Oroszország jövedelmeinek elapasztása.

Ezzel szemben a számokból az derül ki, hogy a németek kevesebbet exportáltak idén Oroszországba, de sokkal nagyobb értékben importáltak onnan. A német kivitel az év első öt hónapjában 7,6 milliárd euró volt, ami 30 százalékos csökkenés az egy évvel korábbival szemben, az orosz import értéke ugyanakkor 54,5 százalékkal 19,2 milliárd euróra szökött fel. A külkereskedelmi mérleg romlását már önmagában ez az egyetlen reláció is magyarázza, bár nem száz százalékban. (Az orosz–ukrán háború német hatásairól egyébként a Destatis külön weboldalt működtet.)

Kínába, amely már fél évtizede Németország legfontosabb külkereskedelmi partnere, 8,7 milliárd euró értékben exportáltak májusban, ami félszázalékos növekedés április óta, miközben az import 1,6 százalékkal 16 milliárd euróra csökkent. Ez még így is szép havi deficit. 

Egyébként a németek a január–májusi időszakban az EU-tagokkal folytatott külkereskedelemben is rontottak: az exportjuk 11,6 százalékkal nőtt ebben a relációban, miközben az import 16 százalékkal ugrott meg. A rés az eurózónával szemben még ennél is nagyobb, miközben a nem eurót használó tagországok nem tudtak profitálni a német gyengeségből: az exportjuk Németországba 10,7 százalékkal nőtt, de közben 11,1 százalékkal többet importáltak onnan.

Az euró árfolyamát nem dobták fel a német adatok, de nem is ártottak neki számottevően: hétfőn 1,043 körül kereskednek vele a dollár ellenében, a trend enyhén gyöngülőnek tűnik a reggeli órákban. Elemzők szerint a német deficit semmiképpen sem jó ómen az euró számára.