Keletre nyit az EU, Leyen Azerbajdzsánban van gázért

Az Európai Unió megbízhatóbb energiaszállítókat keres, ma Azerbajdzsánban vagyok egy új egyezményt aláírni – posztolta a Twitteren hétfőn Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke, napokkal azt követően, hogy Joe Biden amerikai elnök személyesen tárgyalt Rijádban a korábban páriaként kezelt olajexportőr Szaúd-Arábia vezetőivel.

Látható, hogy felpörög az atlanti szövetségesek energiadiplomáciája, miközben nőnek a félelmek, hogy az Oroszországgal folytatott szankciós ütésváltások következtében az unió a gazdaságot bénító és a háztartásoknak rendkívüli nehézségeket okozó földgázhiányba fut bele a következő hónapokban. A korábban emberi jogi gyakorlataik miatt keményen bírált energiagazdag partnerek a Közel-Keleten és másutt megszépülnek, miközben Vlagyimir Putyin Oroszországa ellen folyik a gazdasági háború.

A Leyen és Ilham Alijev azeri elnök által hétfőn aláírt energiaügyi stratégiai partnerségi megállapodás szerint megkétszerezik a Déli Gázfolyosó kapacitását annak érdekében, hogy 2027-ig évente legalább 20 milliárd köbméter gázt szállítsanak az EU-ba. 

A megerősített energiaügyi együttműködés alapján Azerbajdzsán már most is növeli az EU-ba irányuló földgázszállítást, a 2021. évi 8,1 milliárd köbméterről 2022-ra várhatóan 12 milliárd köbméterre

- olvasható az Európai Bizottság közleményében. 

Néhány hete az EU hatalmas gázbevásárlásra kötelezte a tagjait, hiszen az orosz szállítások megfogyatkoztak, és félő, hogy teljesen le is állnak. A piacokon nagy a tülekedés földgázért. A magyar energia-vészhelyzetet meghirdető pénteki kormányhatározatok megerősítették, hogy a külügyminiszter és az ipari miniszter azt a feladatot kapta: gondoskodjon a következő téli magyar földgázellátás biztosításához szükséges készlet betárolásáról. 

Ami Azerbajdzsánt illeti, Szijjártó Péter külügyminiszter pont Bakuban, június elején egy energiafórumon az Interfax jelentése szerint úgy fogalmazott: az orosz gáz a 85 százaléka magyar fogyasztásnak, és „pragmatikusan közelítjük meg a kérdést”, mivel más forrást találni csak ott lehet, ahol van gáz, és ahonnan haza is lehet szállítani. Amíg az azeri gázt Grúzián és Törökországon át Görögországba szállító TANAP vezeték kapacitásbővítése el nem készül, egyéb alternatívát nehéz lenne elképzelni – mondta Szijjártó, hozzátéve, hogy Magyarország 2023-tól kezdhet el kis mennyiségekben gázt vásárolni Azerbajdzsántól.

A célunk: megduplázni a gázszállítást Azerbajdzsánból az EU-ba néhány év alatt

– írta posztjában Ursula von der Leyen, és hozzátette, hogy az ország döntő partner lesz az EU ellátási biztonsága szempontjából a klímasemlegességhez vezető úton.

A magyar kormány keleti nyitása, közeledése a jelentős energiahatalmakat magába foglaló Türk Tanácshoz rengeteg kritikát és gúnyt vont magára egyes körökből, beleértve Szijjártó Péter bakui látogatását is februárban, még az ukrajnai háború kitörése előtt, amikor már a jövendő gázszállításokról tárgyalt. 

A nyugati sajtóban pedig rengeteg támadás érte az azeriek nyugati mosolydiplomáciáját, amelnyek a során rengeteg pénzt elköltve igyekeztek nyugati személyiségek támogatását megszerezni jövendő gázszállításaik számára.

Ursula Leyen tárgyalásai nyomán évi 20 milliárd köbméter földgáz érkezik majd az EU-ba jelentette a Euronews. Az azeri Shah Deniz a Kaszpi-tengeren a világ egyik legnagyobb gázmezeje, több mint 1000 milliárd köbméternyi készlettel, és ezt köti össze a Transz-anatóliai Gázvezeték (TANAP) az európai piacra vezető gázvezetékekkel. 

Miközben Leyen keletre utazott, Emmanuel Macron francia elnök Mohamed bin Zájed Ál Nahján abu-dzabi emírt, az Egyesült Arab Emíségek vezetőjét fogadta Párizsban, akivel dízelszállításokról készül egyezményt aláírni.

Szintén hétfői hír, hogy kiállt az Oroszország elleni szankciók bevezetése mellett Josep Borrell, az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselője hétfőn, az uniós tagállamok külügyminisztereinek brüsszeli tanácskozására érkezve, aki szerint tévedés, hogy a szankciók növelnék az olajárat.