Macron és Neelie Kroes egyengette az Uber útját Európában – derült ki a kiszivárogtatott dokumentumokból

Emmanuel Macron jelenlegi francia köztársasági elnök és a holland Neelie Kroes, az Európai Bizottság korábbi alelnöke nyakig belebonyolódott a kíméletlen és sokszor törvénytelen üzleti módszereiről ismert, amerikai Uber fuvarmegosztó cég titkos megsegítésébe – derül ki a most nyilvánosságra hozott, összesen 124 ezer online aktából, amelyek között 83 ezer – 2013 és 2017 között elküldött – e-mail is található.

Az aktákat a The Guardian szivárogtatta ki, majd megosztották az Oknyomozó Újságírók Nemzetközi Konzorciumával és számos más médiaszervezettel, köztük a BBC-vel. Az akták első alkalommal tárják fel, hogy az évi 90 millió dolláros büdzséjű lobbizással és PR-tevékenységgel miként toboroztak baráti politikusokat, hogy azok segítsenek az európai taxisipart a tönk szélére sodró kampányban.

Travis és Emmanuel hamarosan keresztnéven szólították egymást

Mint ismert, Európában először Párizsban indult el az Uber bevezetése, ám a cég a taxisok kemény ellenállásába ütközött, ami erőszakos utcai tüntetésekben csúcsosodott ki. Az Uber segítségére sietett azonban egy Emmanuel Macron nevű, 2014 augusztusában gazdasági miniszternek kinevezett ambiciózus bankár, aki éppen ebben a vállalatban látta a gazdasági növekedés lehetőségét és az égetően fontos új munkahelyeket, ezért szívesen segített.

Macron még 2014 októberében találkozott Travis Kalanick vezérigazgatóval, illetve más vezetőkkel és lobbistákkal, ez volt a kezdete annak a hosszú – de kevéssé nyilvánosságra hozott – munkának, amelynek során a kormányon belül a vitatott cég érdekeit képviselte.

Mark MacGann, az Uber lobbistája „látványosnak” nevezte a találkozót – derül ki az aktákból. „Hamarosan táncolni fogunk egymással” – tette hozzá.

„Emmanuel” és „Travis” rövidesen a keresztnevükön szólították egymást, és az akták szerint legalább négyszer találkoztak Párizsban és a svájci Davosban megrendezett Világgazdasági Fórumon.

Az Uber egy alkalommal azt írta Macronnak, hogy „rendkívül hálás”. A nyitottság és a fogadtatás, amelyben részesülünk, szokatlan a kormány és a gazdaság kapcsolatában.

A francia taxisofőröket abban az időben jócskán feldühítette az UberPop alkalmazás 2014-es elindítása, hiszen ez egy olyan szolgáltatás volt, amely lehetővé tette az engedély nélküli sofőrök számára, hogy jóval alacsonyabb áron fuvarozzanak.

A bíróságok és a parlament betiltotta, ám az Uber fenntartotta a szolgáltatást, miközben megtámadta a törvényt. Macron úgy vélte, hogy az UberPopnak nincs jövője, de beleegyezett, hogy együttműködik a céggel a többi szolgáltatását érintő törvények átdolgozásában.

Az Uber vázlatot ad a fuvarmegosztás szabályozási keretére. Összekapcsoljuk a csapatainkat, hogy elkezdjünk dolgozni egy megvalósítható javaslaton, amely hivatalos keretrendszerré válhat Franciaországban– olvasható Travis Kalanick Macronnak küldött e-mailjében.

Aztán 2015. június 25-én a tüntetések erőszakba torkolltak, és egy héttel később Macron SMS-t küldött Kalanicknek, amelyben nyilvánvalóan segítséget ajánlott. A jövő héten mindenkit összehívok, hogy előkészítsük a reformot és módosítsuk a törvényt– írta. Ugyanezen a napon az Uber bejelentette, hogy Franciaországban felfüggesztette az UberPop szolgáltatást.

Hónapokkal később Macron aláírta az Uber-sofőrök engedélyezésére vonatkozó követelményeket enyhítő rendeletet.

Az, hogy a jelenlegi francia elnök milyen mértékben állt kapcsolatban az országa törvényeit megszegve működő, ellentmondásos globális céggel, most derült ki először. Macron szóvivője a BBC-vel levélben közölte: Feladatai természetesen oda vezettek, hogy találkozott és kapcsolatba került számos olyan céggel, amelyek részt vettek abban a változásban, amely ezekben az években a szolgáltatási szektorban ment végbe, és amelyet az adminisztratív és szabályozási akadályok feloldásával kellett megkönnyíteni.

Színre lépett az Európai Bizottság alelnöke is

Az aktákból az is kiderül, hogy az Uber kapcsolata Európa egyik vezető tisztségviselőjével, az Európai Bizottság alelnökével, Neelie Kroesszal is jóval korábban kezdődött, és mélyebbre nyúlt, mint az ismert volt, nyilvánvalóan megsértve az uniós biztosok magatartására vonatkozó szabályokat.

Egyértelművé vált, hogy már azelőtt tárgyalt az Uber tanácsadó testületének tagjaival, hogy 2014 novemberében távozott utolsó európai posztjáról. Az uniós szabályok szerint ráadásul a biztosoknak be kell tartaniuk egy 18 hónapos türelmi időszakot, amely alatt az új munkába álláshoz a bizottság jóváhagyása szükséges.

Biztosként Neelie Kroes a digitális és versenypolitikát felügyelte, és a nagyvállalati technológia egyik fő ostorozója volt, vezető szerepet játszott abban is, hogy a Microsoftot és az Intelt hatalmas bírságokkal sújtották. Ezért az, hogy éppen az Ubert választotta távozása után, a BBC szerint különösen ellentmondásos.

Hazájában, Hollandiában ugyanis az UberPop fuvarmegosztó szolgáltatása jogi és politikai problémákat is okozott. Az Uber sofőrjeit 2014 októberében letartóztatták, decemberben pedig egy hágai bíró betiltotta az UberPopot, és százezer eurós bírságot helyezett kilátásba, ha a jogsértéseket folytatják. A következő év, azaz 2015 márciusában a holland rendőrség rajtaütött az Uber amszterdami irodáján is.

Az e-mailek szerint Neelie Kroes egymás után hívta fel a minisztereket és a kormánynak dolgozó további személyeket, hogy rávegye őket a razzia leállítására. Egy héttel később, egy másik razzia során Kroes ismét kapcsolatba lépett egy holland miniszterrel – derül ki az Uber-aktákból –, és egy levél szerint „zaklatta” a holland közszolgálat vezetőjét.

Egy belső levélben azt tanácsolta a munkatársainak, hogy kifelé ne beszéljenek nem hivatalos kapcsolatáról. Az ő hírneve, valamint Hollandiában és máshol a cég tárgyalási képessége szenvedne csorbát – állította.

Az aktákban foglaltak szerint a vállalat azt akarta, hogy Kroes üzeneteket továbbítson Mark Rutte holland miniszterelnök hivatalának.

Kroes egyébként írásban kért engedélyt a bizottság ad hoc etikai bizottságától és Jean-Claude Juncker bizottsági elnöktől, hogy a 18 hónap lejárta előtt csatlakozhasson az Uber tanácsadó testületéhez. Az engedélyt elutasították, de a dokumentumok szerint továbbra is informálisan segítette a vállalatot, egészen kinevezésének bejelentéséig, nem sokkal a türelmi idő lejárta után.

Alberto Alemanno, a HEC Paris európai uniós joggal foglalkozó professzora szerint ez azt támasztja alá, hogy „egyértelműen megsértette” a szabályokat. Bizonyítja a tényt, hogy olyasmit tesz, amit nem szabadna tennie– mondta a BBC Panorama című műsorában. „Mert ha nem kért volna engedélyt, akkor azzal lehetne érvelni, hogy volt egy szürke zóna, de így már ez nem működik.”

A Kroes és az Uber kapcsolatáról szóló összes nyilvánosságra hozott információról pedig a professzor elmondta: Úgy érzem, hogy a rendszerünk valószínűleg nem felel meg a célnak, mert ezt a helyzetet meg kellett volna előzni.

A holland biztos egyébként tagadja, hogy 2016 májusa előtt, amikor a türelmi idő lejárt, bármilyen „hivatalos vagy informális szerepe volt az Ubernél”. Hozzátette, hogy uniós biztosként számos technológiai vállalattal állt kapcsolatban, és mindig az vezérelte, hogy szerinte mi szolgálja a közérdeket.

A türelmi idő alatt a holland kormány kinevezte őt az induló vállalkozásokért felelős különmegbízottjává, amely üzleti, kormányzati és nem kormányzati szervezetek széles körével működött együtt azzal a céllal, hogy előmozdítsa „egy vállalkozásbarát és befogadó ökoszisztéma kialakulását Hollandiában” – mondta.

A holland gazdasági minisztérium szóvivője szerint azonban „az Uber 2015-ben nem számított startupnak”.

Az Uber szerint Neelie Kroes 2018-ban távozott a tanácsadó testületből, és azt állítja a cég, hogy azóta új irányelveket vezetett be, amelyek „megerősítik a lobbizás és a politikai döntéshozókkal való külső kapcsolatfelvétel felügyeletét” Európában.