Nem adják fel: az Egyesült Államok továbbra is lobbizik az orosz olaj árának szabályozásáért

Újabb erőfeszítéseket tesz a Biden-adminisztráció azért, hogy a nagy olajimportőr országok aláírják az orosz nyersolaj árának korlátozására vonatkozó tervet. Attól tartanak ugyanis, hogy enélkül elszabadulhat a fekete arany ára. Amerikai tisztségviselők azt közölték, hogy a napokban azokkal az országokkal kezdeményeznek egyeztetést, amelyek – az európai országok rendeléseinek visszamondása után – nagy mennyiségben, kedvezményesen vásárolták az orosz olajat. Listájuk elején áll Kína és India is.

Emellett mind az Egyesült Államok, mind pedig az Egyesült Királyság arra készül, hogy csatlakozik az orosz olajat szállító hajókra vonatkozó biztosítási és szolgáltatási uniós tilalomhoz. Az energiaexport-bevételek korlátozására irányuló tilalom egyébként decemberben lép hatályba. Megfigyelők szerint célt érhet a nemzetközi közösség, ugyanis könnyen elképzelhető, hogy nem találnak majd elég hajót, amelyek még fedezet nélkül is elhagynák a kikötőket. Ugyanakkor azt még az amerikai tisztviselők is belátják, hogy a pakliban bőven benne van az árak növekedése, a kiviteli lehetőségek korlátozása egyenes út a meredek áremelkedéshez.Az orosz termelés meredeken fog zuhanni, amikor életbe lép a teljes szolgáltatási tilalom. Ugyanakkor az árplafon bevezetésével ez elkerülhető lenne, azaz folytatódhatnának a szállítások. Így tehát meg lehetne akadályozni a jelentős áremelkedést az olajpiacon – hangsúlyozta egy a tárgyalásokhoz közel álló személy a Financial Timesnak.

Joe Biden amerikai elnök közben már azzal dicsekedett, hogy sikerült csökkenteni az autósokra nehezedő terheket, és az intézkedéseik hatása már látszik, ugyanis az üzemanyagok ára csökkenni kezdett. Az amerikai tisztségviselők azonban aggódnak amiatt, hogy a kereskedők alábecsülik a biztosítási tilalom hatásait. Felidézik ugyanis, hogy az orosz export – amely az ukrajnai invázió előtt 7,8 millió hordó nyersolajat és finomított termékeket tett ki – kezelhetetlenné válik a globális tankerflotta nélkül. Továbbra is meggyőződésük, hogy az orosz kivitel valósággal bezuhanhat a szabályozás újragondolása nélkül.

Persze az esetleges ársapka is hordoz kockázatokat. Szakértők szerint elképzelhető, hogy az orosz elnök megtorlásképpen csökkenti fogja az exportmennyiséget, hogy sokkszerű áremelkedést idézzen elő. Hasonló helyzet alakulhat ki, mint a földgáz esetében: Moszkva már korlátozta az Európába irányuló szállításokat.

Elvira Nabiullina, az orosz jegybank elnöke egyenesen kijelentette, hogy Oroszország nem fog eladni olajat olyan országoknak, akik árhatárt vezetnek be.

Akár olcsóbban is hozzájuthatnak a szükséges nyersanyaghoz az orosz olajat importáló országok – ezzel is érvelnek az amerikai tisztviselők, ugyanakkor hangsúlyozzák, hogy az Egyesült Államok csökkenteni szeretné a Kreml bevételeit, de olyan árszintet szabna meg, hogy megérje kitermeli az olajat Oroszországnak. Emellett az ármeghatározási mechanizmus akár rugalmas is lehet a világpiaci ár függvényében – tették hozzá.

A G7-ek egyik magas rangú tisztségviselője szerdán azt mondta, hogy a hét leggazdagabb gazdaságot tömörítő csoport célja, hogy december 5-ig - amikor is hatályba lépnek az orosz nyersolaj tengeri importját tiltó európai uniós szankciók - árkorlátozó mechanizmust vezessenek be az orosz olajexportra.

A G7-ek - az Egyesült Államok, Kanada, Japán, Németország, Franciaország, Olaszország és Nagy-Britannia - a múlt hónapban közölték, hogy fontolóra veszik az orosz nyersolajra vonatkozó árplafon bevezetését, hogy megfékezzék az olajbevételeket, amelyekből Moszkva az ukrajnai invázióját finanszírozza.