Putyin jócskán emelte a tétet a Nyugattal folytatott gazdasági háborúban

Vlagyimir Putyin elnöki rendelettel létrehozott egy új orosz állami céget, amely átveszi a Szahalin-2 gáz és olajmező kitermelését végző Sakhalin Energy Investment Co. minden eszközét és kötelezettségét. Az ötoldalas dokumentum a Japan Times tudósítása szerint az orosz nemzeti érdekeket és gazdasági biztonságot fenyegető veszélyekre hivatkozik, és nyilvánvalóvá teszi, hogy 

a Kreml dönti majd el, maradhatnak-e benne a külföldi tulajdonostársak, amelyeknek egy hónapjuk van arra, hogy részesedést kérjenek az orosz kormánytól. 

Az eredeti cégben a részvények 50 százaléka plusz egy darab a Gazpromé – ez természetesen megmarad. A Shell 27,5 százalék mínusz egy részvényes részesedéssel rendelkezik, a japán Mitsui 12,5, a Mitsubishi tíz százalékot birtokol. A Reuters emlékeztetett, hogy évi 12 millió tonnás teljesítményével ez a mező adja a világ cseppfolyósított gáz (LNG) termelésének négy százalékát, és az egyik legnagyobb ilyen projekt. Elsősorban Japánt, Dél-Koreát, Kínát, Indiát és más ázsiai országokat lát el LNG-vel.

A hírre a két japán vállalat részvényeinek értéke hat százalékkal esett a pénteki kereskedésben. 

Japán már korábban közölte, hogy nem lép ki a cégből, mert a részesedését kínai vagy indiai cég venné meg, ami nagyban csökkentené az ukrán háború miatt Oroszország elleni kivetett nyugati szankciók hatását. A Mitsubishi szóvivője tudatta, hogy a cég tárgyal a japán kormánnyal arról, miképpen reagáljanak a rendeletre, a kabinet pedig pénteken igyekezett megnyugtatni a kedélyeket. Kisida Fumio kormányfő szerint az orosz lépés nem jelenti, hogy azonnal leállnak a mezőről érkező LNG-szállítások; ezt egyébként Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője is megerősítette. 

A kérdésre, hogy a Szahalin-2 lehet-e példa további, Oroszországban még működő külföldi vállalat számára, csak annyit mondott, hogy minden helyzet egyedi elbírálás alá esik.

Tokió egyébként a döntést nem tekinti kisajátításnak, mondta Hagiuda Koicsi ipari miniszter. Ugyanakkor azt is kiemelte, hogy „minden lehetséges intézkedést meg kell tenni az előre nem látható körülményekre való felkészülés érdekében”. Japán a felhasznált LNG tíz százalékát, évi hatmillió tonnát importál Oroszországból, nagyrészt hosszútávú szerződés alapján a szahalini mezőről. Az ország két-három hétre elegendő tartalékkal rendelkezik, és Hagiuda jelezte, hogy már tárgyal amerikai és ausztrál cégekkel az esetlegesen kieső mennyiség pótlásáról.

A Shell helyzetét még inkább nehezíti az orosz lépés, a cég ugyanis a már tárgyal indiai és kínai érdeklődőkkel a részesedése eladásáról, amelynek jelenlegi értéke a Wood Mackenzie szerint 4,1 milliárd dollár. Ben van Beurden, a vállalat vezérigazgatója a héten részletek nélkül csak annyit mondott, hogy a tárgyalások jól haladnak. A cég egyelőre csak annyit reagált, hogy vizsgálja a rendelet következményeit.

A döntés Lucy Cullen, a Wood Mackenzie vezető elemzője szerint tovább eszkalálja a feszültséget a Nyugattal. Ráadásul növeli az Oroszországban még mindig jelen lévő nyugati vállalatok kockázatait, és elbizonytalaníthatja az amúgy is szűkös LNG-piacot. Elemzők szerint az sem biztos, hogy Oroszország számára kifizetődő lesz, a külföldiek szakértelme és a nyugati alkatrészek nélkül ugyanis a szahalinihoz hasonló projektek működése idővel súlyos nehézségekbe ütközik majd. Rövid távon azonban az olajhoz hasonlóan az orosz LNG-re sem lesz nehéz új vevőket találni, ha a régiek egy része elbizonytalanodik az új helyzettől.