Visszatérnének a szabályozott energiapiachoz Romániában

Élénken foglalkoztatja a bukaresti kormány tagjait, hogy meddig és milyen formában fenntartható az érvényben levő energiaár-kompenzáció, amely jelentős terhet ró az állami költségvetésre. A hárompárti balliberális román nagykoalíció szociáldemokrata (PSD) szárnya egyeztetést kezdeményezett az energiaárak újbóli szabályozásáról, szerinte ugyanis a piac nagymértékben torzult, és nem kínál pénzügyileg fenntartható lehetőségeket a gazdaságnak. A PSD kudarcnak nevezi a romániai energiapiacon néhány évvel ezelőtt végrehajtott liberalizációt, az alakulat szerint elsősorban ez vezetett az elmúlt évben tapasztalt meredek dráguláshoz.

A román szocdemek úgy vélik, az energiaárak állami szabályozása széles mozgásteret biztosítana a kormánynak a drágulás megfékezésére, 

és lehetővé tenné, hogy a lakosság idén télen kifizethesse a fűtésszámlákat.

2021 januárjától teljesen liberalizálták az ország energiapiacát, a lakossági fogyasztók már másfél éve nem az energiaár-szabályozó hatóság (ANRE) megszabta, hanem a piaci verseny által kialakított árat fizetik a felhasznált villanyáramért is. A belföldi kitermelésű gáz árát 2020. július 1-jén liberalizálták a bukaresti hatóságok. Az állami szabályozás megszüntetése után a szolgáltatók fokozatosan emelték az árakat, amelyek aztán tavaly ősszel valósággal berobbantak, az ukrajnai háború kitörése óta pedig az egekbe szöktek.

Nagy teher a büdzsének az árkülönbözet

A román kormány tavaly novemberben árplafont és kompenzációs mechanizmust vezetett be, amelyet idén április 1-jén további egy évig meghosszabbított a lakossági fogyasztók és a kisvállalkozók számára. A villamos energiára kilowattóránként 1 lejes (81,90 forint) árplafont szabtak meg a jogi személyek esetében, míg a lakossági fogyasztóknak havi 100 kilowattóra fogyasztásig 0,68 lejt, 100 és 300 kilowattóra között pedig 0,8 lejt számlázhatnak a szolgáltatók kilowattóránként. A földgáz esetében a lakossági fogyasztóknak 2023. március 31-ig 0,31, míg a jogi személyeknek 0,37 lejt kell fizetniük minden elhasznált kilowattóráért, ha a tavalyi gázfogyasztásuk nem haladta meg az 50 ezer megawattórát. A szolgáltatóknak az állami költségvetésből térítik meg a piaci és a rendeletileg szabályozott fogyasztói árak közötti különbözetet, ami máris óriási terhet ró a büdzsére.

Az intézkedés bevezetésekor Bukarestben még úgy számoltak, hogy mintegy 10 milliárd lejes (810 milliárd forint) lesz a kompenzáció költségvetési tétele, azóta viszont 40 milliárd lejre rúgnak a költségek az ANRE által készített becslés szerint. Ez majdnem kétszerese az ország idei első félévi államháztartási hiányának, amely abszolút értékben 23,5 milliárd lej, és az össztermék (GDP) 1,71 százalékát tette ki. 

Sőt Razvan Nicolescu volt román energiaügyi miniszter, a budapesti székhelyű Európai Technológiai és Innovációs Intézet igazgatótanácsának tagja úgy számol, hogy

a többletteher a 10 milliárd eurót is elérheti az idén,hiszen például a háztartási fogyasztóknak sok esetben 680-800 lejes megawattóránkénti áron számlázzák ki a földgázt a szolgáltatók.

Az infláció alakulásában is megmutatkozik a hatás

Adrian Caciu pénzügyminiszter szerdán bejelentette, hogy a román kormány vizsgálatot indít az energiahordozóknak a piaci értékesítési módjával kapcsolatban, szerinte ugyanis az állam nem hagyhatja ellenőrizetlenül, „galoppszerűen” növekedni az árakat. „A kormány az adófizetők pénzéből állja az energiaár-kompenzáció költségeit, éppen ezért valamilyen módon szabályozni kell a piacot, mert véleményem szerint felborult az egyensúly” – jelentette ki a szociáldemokrata tárcavezető, hozzátéve: a szabályozott energiapiacra való ideiglenes visszatérés minden bizonnyal enyhítené a két számjegyű romániai inflációt.