A Krímben tervezi legyőzni az oroszokat Ukrajna

Vajon mi csapódott be a Krím félszigeten a Szahi mellett lévő novofjodorovkai orosz légibázison, amely megrongált-megsemmisített legalább féltucatnyi katonai repülőgépet? Az első moszkvai reakció szerint nem tartották be a tűzvédelmi előírásokat, emiatt a gépek mellett tárolt lőszerek felrobbantak. Ezt persze a műholdképek tanulmányozása után senki sem hitte el. Moszkva ezért másodszorra már a partizánokat okolta a légierő második világháború óta elszenvedett legsúlyosabb veszteségéért.

Zelenszkij ukrán elnök figyelmeztette a Krím lakosságát, maradjon távol a katonai objektumoktól. Ezzel mintegy jelezte, újabb támadások várhatók. 

– mondta az ukrán elnök augusztus 10-én, mintegy felvetve annak a lehetőségét, hogy a Krím elleni katonai és partizánakciók jelentősége a következő, az ellentámadást elindító időszakban megnőhet. 

A Krímet 2014, az Oroszországhoz csatolás után valóságos katonai megatámaszponttá építették ki. Basztyion/Oniksz partvédő rakétaütegeket hadihajók elleni rakétákkal, haditengerészeti légierőt, tengeri harcjárműveket telepítettek. A döntő mértékben orosz kézre került ukrán hadihajóflotta még használható darabjait felújították, a többieket kikötővédő szereppel a partok előtt elsüllyesztették. 

Kérik ugyan az amerikaiakat, hogy szállítsanak nekik a meglévő HIMARS indítóberendezésekből kilőhető MGM–140-es ATACMS ballisztikus rakétákat, amelyeknek – altípustól függően – 160-540 kilogrammos robbanófeje van. De az ATACMS-ok szállításával Washington túllépné az oroszok által kijelölt vörös vonalat, ezért Biden elnök egyelőre nem engedélyezi a szállításukat. 

Továbbra sem világos, mi is okozhatta a pusztítást Novofjodorovkában, a tengerparton fekvő légi támaszponton. Rakéták? A partizánok által elhelyezett robbanótöltetek? Aknavetőtűz? A Szaki melletti légi támaszponton mint a fésű fogai, úgy sorakoztak az egymástól mintegy háromméteres betonfallal elválasztott, felül nyitott „dobozokban”, állásokban a gépek. A pusztítás arra utal, hogy több, nem túl erős robbanószerkezet lépett működésbe, amely néhány „doboz” tartalmát összeégett szürke halmazzá változtatta, míg a mellettük lévő hangárban a gép sértetlen maradt. A Maxar Technologies, egy műholdfelvételekkel is kereskedő amerikai hitech vállalat publikált infravörös érzékelő és normál kamerákkal az űrből készített képeket a támadásról. Ezek alapján legalább három becsapódást, robbanást azonosítottak a katonai képelemzők. 

Alapvetően két módon hajthatták végre a támadást. A közeli tengerről gyors rohamcsónakokon érkező ukrán kommandósok, akik, elhelyezve a tölteteket (vagy aknavetőkből tüzet nyitva), elvégezték a munkát. Vagy pedig a helyi partizánok, bemérve a pontos célkoordinátákat, kisebb kaliberű (60 vagy 81 milliméteres) aknavetőkkel, esetleg házilag barkácsolt, néhány kilométerre repülő, kisebb rakétákkal támadtak. 

Vannak azonban további eshetőségek is. Az amerikaiak már augusztus elején jelezték – amit aztán az augusztus 19-én bejelentett újabb, 800 millió dolláros katonai segélycsomagban is említettek –, hogy AGM–88-as HARM radarok elleni rakétákat és Gray Eagle nagyobb méretű, négy AGM-114-es Hellfire rakétát is hordozó, tartósan nagy magasságban (9 ezer méterig) repülő drónokat is kapnak (kaptak?) az ukránok. A Hellfire-okat elvben nagy sebességű rohamcsónakokról is indíthatják. 

A bázison Kuznyecov szovjet flottaadmirális fogadta a Sacred Cow (Szent Tehén) nevű amerikai kormánygépből kilépő magas rangú vendéget. Másfelől itt van a NITKA, amely egy repülőgép-hordozó gépindító-fogadó fedélzetének a szárazföldön megépített pontos mása. Itt gyakoroltak/gyakorolnak a Kuznyecov admirálisról elnevezett, egyetlen orosz repülőgép-hordozó pilótái.