Nem várt fordulatot hozhatnak a közép-európai kamatemelési trendben a szerdán közzétett második negyedéves belföldi össztermék (GDP)-adatok: Prága után Varsóban is véget vethetnek az infláció ellen küzdő szigorításnak. Nem véletlen, hogy a zloty a számok megjelenését követően zuhant az euró és a forint ellenében is.
A GDP-adatok vegyesek voltak, a negyedéves változás Magyarországon és Romániában pozitív volt, a csehek és a szlovákok alig növekedtek, a lengyel szám azonban sokkszerűre sikeredett. Közép-Európa legnagyobb gazdasága 2,3 százalékkal zsugorodott, ami majdnem kitörölte az első negyedév teljes növekedését, ráadásul az elemzők csak harmadennyi csökkenésre számítottak.
A lengyel gazdaság a régióban akkora súlyú, hogy egy ekkora zakó egész Közép-Európa gazdaságát 0,1 százalékos visszaesésbe küldte a 2,2 százalékos első negyedévi bővülés után – számolt Liam Peach, a Capital Economics szenior feltörekvő piaci közgazdásza, aki szerint Lengyelországban visszájára fordulhatott a beruházások korábbi lendületes növekedése, miközben a kiskereskedelem és az ipar aktivitása is lanyhult.
A régióban éves alapon a leggyorsabb magyar emelkedésről megjegyezte: ez is lelassult, hiszen fakulóban a választások előtti költekezés hatása, ugyanakkor meglepően erős annak a fényében, hogy az elmúlt hónapokban a GDP mintegy 4 százalékának megfelelő mértékben szigorították a magyar költségvetést.
A régió egészét tekintve jelentősen elborult a horizont. A cseh és a szlovák ipar még magához térhet, ha enyhülnek a beszállítási problémák és teljesítik a korábbi megrendeléseket, de mindenképpen nő az ellenszél, hiszen a külső kereslet gyengül – vélte a közgazdász. A két említett állam valószínűleg recesszióba csúszik, és Magyarország is eljuthat a növekedéstől a stagnálásig – tette hozzá.
A régió jegybankjai az elmúlt több mint egy évben agresszíven emelték a kamataikat, de ennek közel lehet a vége.
Csehország már végzett, és a mai GDP-közlés a döntéshozók galamblelkű megnyilatkozásaival együtt azt jelenti, hogy Lengyelországban nem valószínű a további kamatemelés
– szögezte le Peach.
A rossz hírek mellett egyszerre két rém is felsejlik: megérkezhet a régióba a munkanélküliséget okozó recesszió, ráadásul úgy, hogy fennmarad a magas, sőt esetleg még tovább emelkedő, és a jövedelmekbe harapó infláció, ami ellen nem küzdenek a jegybankok. Az ING lengyelországi szenior közgazdásza, Piotr Poplawski is úgy véli: jelentősen megnőtt a kockázata, hogy szeptemberi ülésén nem emeli tovább a kamatait a varsói jegybank, de még mindig nagyobb esélyt ad egy 25 bázispontos további szigorításnak a 6,5 százalékon álló irányadó kamatban.
Az adatokat a régiós devizák piacainak a résztvevői rossz néven vették, különösen, mert amúgy is borús volt reggel a hangulat: az európai recessziós félelmek miatt az eurót eladták reggel a dollár ellenében, a forint esetén pedig még mindig mérgezi a levegőt, hogy a Standard & Poor’s múlt pénteken negatívra rontotta Magyarország hitelminősítésének kilátását.
A későbbiekben enyhült az euróra nehezedő nyomás, és a vártnál sokkal jobb magyar adatot megemésztve a kereskedők visszaerősítették a forintot a hajnali szintek közelébe (igaz, nem vissza a 400-as vonal erős oldalára az euróval szemben, hanem csak 404,5 környékére.
A zlotyn azonban a sokkoló adatok után ez sem segített, és fél 3 környékén majdnem kétharmad százalékkal gyengébben kereskedett az euró ellenében, mint tegnap. A forint elleni árfolyamának mozgásában is meglátszott a varsói hírek hatása: a magyar fizetőeszközzel szemben is mintegy 0,6 százalékot gyengült.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.