Köti az ebet a karóhoz a Gazprom: a szankciók akadályozzák a gázáramlást

A Gazprom szerint lehetetlen leszállítani a Kanadában megjavított turbinát az Északi Áramlat 1 gázvezeték portovajai kompresszorállomására az Oroszország ellen bevezetett kanadai, uniós és brit szankciók, valamint a Siemens szerződéses kötelezettségeinek megszegése miatt – tudatta az orosz gázipari vállalat Telegram-csatornáján.

Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője szerdán megerősítette, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök múlt héten Moszkvában fogadta Gerhard Schröder volt német kancellárt. Közölte, hogy Schröder, aki május végéig a Rosznyefty orosz olajipari vállalat igazgatótanácsának a tagja volt, aggodalmát fejezte ki az Európában kibontakozó energiaválság miatt, és megkérte Putyint, hogy fejtse ki álláspontját a helyzetről, aki mások mellett Lengyelországot és Ukrajnát vádolta a krízis kialakulása miatt.

A szóvivő szerint a korábbi német kormányfő nem jelezte szándékát, hogy az ügyben közvetítő legyen. Peszkov szerint Schröder volt az, aki megkérdezte Putyint, hogy válsághelyzetben az Északi Áramlat 2 szállíthatna-e gázt Európába, vagyis nem az orosz elnök volt a kezdeményező, aki erre azt mondta, műszakilag ez megoldható, a vezeték készen áll az azonnali használatra.

A szóvivő közölte, a beszélgetést rögzítették arra az esetre, ha valaki úgy döntene, hogy „eljátszik” a tartalmával. Putyin arra is felhívta a figyelmet, hogy a megváltozott körülmények miatt a második vezeték kapacitásának a felét az orosz fogyasztásra tartják fenn, vagyis az Északi Áramlat 2-n legfeljebb 27,5 milliárd köbmétert lehetne szállítani az év végéig.

Peszkov tájékoztatása szerint a felek megbeszélték az Északi Áramlat 1 turbináinak a karbantartásból való visszatérésével kapcsolatos nehézségeket is. Putyin emlékeztetett, hogy az a berendezés, amelyet Kanadába küldtek karbantartásra, jelenleg Németországban van, de „nincs meg minden papírja”. 

A Schrödernek adott magyarázat szerint a Siemens az egész projektet brit joghatóság alá helyezte, és a hatályos szerződések szerinti szolgáltatást nem a német vállalat központja, hanem a Siemens brit leányvállalata végzi, a brit jog alapján.

Peszkov szerint a Gazprom mint a turbina tulajdonosa ezért dokumentumokat köteles beszerezni arról, hogy nem szankcionált termékről van szó, valamint iratokat kell benyújtania a berendezés műszaki állapotáról.

Tudomásunk szerint ezek a dokumentumok egyelőre nem állnak rendelkezésre

– mondta a szóvivő.

Hozzátette, hogy egy másik turbina is tönkrement, és több egyéb meghibásodás is volt. Ezek megjavítását a Gazprom várja, ám a brit leányvállalat nem siet a javítással. Peszkov kétségét fejezte ki azzal kapcsolatban is, hogy Kanada érdekelt lenne az európai orosz gázszállítás felújításában, mert mint mondta, arra készülnek, hogy cseppfolyósított földgázt szállítsanak erre a piacra.

Olaf Scholz német kancellár szerdán jelentette be, hogy befejeződött az Északi Áramlat 1 földgázvezetékhez szükséges turbina karbantartása, így nincs technikai akadálya annak, hogy Oroszország teljesítse a gázszállítási szerződésekben vállalt kötelezettségeit.

Wolfgang Büchner német kormányszóvivő azt mondta, hogy a hajtómű Oroszországba való szállításához nincs szükség további garanciákra, mivel erre az egységre nem vonatkoznak a szankciók. Hozzátette, hogy Németország részéről minden adott ahhoz, hogy a berendezést Oroszországba küldjék.

Az Északi Áramlat két gázturbina leállása miatt július 27. óta a kapacitásának mintegy 20 százalékán üzemel. Az egyiket – amelyet a Siemens Energy Kanadában gyártatott – Montrealba küldték javításra. A Moszkva elleni ottawai szankciók miatt a gyártó kezdetben nem volt hajlandó visszaszolgáltatni a berendezést Németországnak, de Berlin több kérése után ezt mégis megtette.

Vitalij Markelov, a Gazprom helyettes vezetője július végén azzal vádolta meg a Siemens Energyt, hogy nem teljesíti az Északi Áramlat 1 meghibásodott hajtóműveinek javítására vonatkozó kötelezettségeit. Emiatt a portovajai kompresszorállomáson csak egy működőképes turbina van.