Az európai országok közül az Egyesült Királyságban a legdrágábbak az ingatlanok, míg Bosznia-Hercegovinában a legolcsóbbak – derül ki a Deloitte tanácsadó cég éves ingatlanpiaci körképéből.
A brit ingatlanpiac valósággal szárnyal: az új lakások ára egy év alatt majdnem 21 százalékos növekedést produkált, és az átlagár 4905 euróra emelkedett négyzetméterenként.
Ausztria 7,3 százalékos növekedéssel a második helyen áll 4782 eurós négyzetméterenkénti átlagárral. Nyugati szomszédunkat Franciaország (4639 euró) és Németország (4600 euró) követi. Az ellenkező oldalon, a legolcsóbb lakásokkal rendelkező országok listáját Bosznia-Hercegovina (974 euró) vezeti, majd Románia (1266 euró) következik. Magyarország a középmezőnyben található, az átlagos lakásár négyzetmétere nem sokkal haladja meg a kétezer eurót.
A tanulmány szerint Csehországban kell a legtöbbet dolgozni azért, hogy valaki lakástulajdonossá váljék, 13,3 évnyi éves bruttó átlagbérre van szükség egy hetven négyzetméteres lakás megvásárlásához. A cseheket Szlovákia követi 12,8 évvel, majd Szerbia 11,5 évvel. Sokkal jobbak a kilátások Írországban, ahol 3,1 évnyi átlagfizetés elég, majd Norvégia (4,4 év) és Belgium következik (4,5 év). Magyarország az ötödik helyen található 9,8 évvel.
Az áremelkedés Magyarországon volt a legnagyobb, 2021-ben 21,5 százalékos emelkedtek az újlakás-árak 2020-hoz képest. Hazánkat szorosan követi az Egyesült Királyság 21 százalékkal, majd Szlovákia 19,5 százalékkal és Csehország 18,4 százalékkal. A lakásárak tavaly a vizsgált 21 országból 18-ban emelkedtek, amelyekre ezt a mutatót kiszámították. Árcsökkenést csak három országban regisztráltak: Spanyolországban (8,5 százalék), Szlovéniában (3,8 százalék) és Lettországban (1,3 százalék).
A legdrágább lakásokkal rendelkező európai városok rangsorát Párizs vezeti, ahol az átlagos négyzetméterár 13 462 euró. A francia fővárost München (10 500 euró) és London (8 426 euró) követi. A legolcsóbb nagyvárosi lakásokat Bulgáriában érdemes keresni: Várnában egy lakás átlagos négyzetméterára 885 euró, Burgaszban pedig 900 euró. Várnát és Burgaszt a szerbiai Nis követi 1010 eurós négyzetméterárral.
A lista alsóbb szegmenségben található Budapest, ahol egy lakás átlagos négyzetméterára 2566 euró. A magyar városok közül Győrt (1542 euró) és Debrecent (1456 euró) említették még a tanulmányban.
Érdekes adalék, hogy a spanyolországi Barcelona (6251 euró), a belgiumi Antwerpen (4050 euró), az olaszországi Milánó (3844 euró) és az erdélyi Kolozsvár (1940 euró) azok közé a városok közé tartozik, ahol a lakások drágábbak, mint az ország fővárosában.
A legdrágább európai város a bérleti díjak tekintetében Párizs volt 29,1 eurós négyzetméterárral, Oslo követte 26,56 euróval és London 25,12 euróval. A bérleti díjak terén három bolgár város is pénztárcakímélőnek számít: Burgasz 2,9 euróval a legolcsóbb, utána Várna következik 3,7 eurós és Szófia 4,6 eurós négyzetméterárral. A nyolcadik legolcsóbb város Debrecen 7,04 eurós négyzetméterárral, Győr a tizenegyedik 8,06 euróval. Budapest a középmezőnyben található a maga 10,39 eurójával.
Ausztriában az új lakások átlagos négyzetméterenkénti ára tavaly 11 százalékkal, 4782 euróra emelkedett, így az ország Európa második legdrágább ingatlanpiaca lett. A Deloitte szerint az ingatlanárak Bécsben tavaly 8,2 százalékkal, 5788 euróra nőttek négyzetméterenként.
Az ausztriai bérlők számára a kép valamivel kedvezőbb, mivel a jelentés előrejelzése szerint a bérleti díjak idén tovább emelkednek, de jövőre stabilizálódnak és változatlanok maradnak. A bécsi átlagos bérleti díj azonban még mindig messze más európai városoké alatt van, 8,66 euró négyzetméterenként.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.