A magas gázárak mellett csepp lehet a tengerben a 376 milliárd eurós kormányzati segítség

Az európai kormányok különböző csomagokkal próbálják segíteni a lakosságot és a vállalatokat az energiaválságban, ezek azonban csak ideiglenes megoldásoknak tűnnek, mivel a földgáz nagykereskedelmi ára az orosz szállítások szűkülése miatt valószínűleg tartósan messze a korábbi fölött marad. Augusztusban például a Bloomberg összeállítása szerint az áram fogyasztói átlagára a legnagyobb európai országokban 67, a gázé 114 százalékkal volt magasabb az egy évvel korábbinál. 

Az biztos, hogy az idei tél kemény lesz a kontinensen. Az Egyesült Királyságban, ahol máris a legmagasabbak az áramköltségek Európában, a számlák 178 százalékkal ugranak meg a télen, miközben Hollandiában, ahol a legmagasabb adók terhelik a gázt, szintén három számjegyű a növekedés. A brüsszeli székhelyű Bruegel intézet összesítése szerint az európai kormányok támogatási csomagjainak teljes összege közelíti a négyszázmilliárd eurót (egy euró 403,24 forint), és várhatóan tovább nő. 

Országokra lebontva az Egyesült Királyságban a költségvetés négyszáz fontos támogatást nyújt az háztartásoknak, de újabb jelentős csomag várható a héten hivatalba lépő kormánytól, a Bloomberg értesülése szerint ennek összege  elérheti a 130 milliárd fontot (egy font 468,48 forint.)
Németországban, amely az orosz gáztól leginkább függő európai országok közé tartozik, a háztartások augusztusi számlái átlagosan 185 százalékkal ugrottak meg az egy évvel korábbihoz képest – derült ki a Check24 fogyasztói honlap adataiból. A kormány szeptember 4-én megháromszorozta a támogatási csomag értékét, amely így eléri a 95 milliárd eurót. Az intézkedések között szerepel ígéret az energiavállalatok nyereségének korlátozására és újraelosztására, nagyobb összegű támogatás a családoknak, az időseknek és a munkanélkülieknek, valamint az áremelkedés ütemének visszafogása. Az energiaellátás biztonságának fenntartására az év vége helyett 2023 áprilisában zárják be a két utolsó atomerőművet. 
Franciaországban a kormány befagyasztja, illetve korlátozza a villamos energia árát a háztartások számára, amelyek gáz helyett inkább áramot használnak fűtésre. Az Engie által kínált szabályozott gázárakat már tavaly októberben befagyasztották, és ezt állami támogatásból finanszírozzák, mivel enélkül az árak egyébként legalább a duplájukra emelkedtek volna. Az állami tulajdonban lévő Electricite de France (EDF) pedig februárban 4 százalékos felső határt szabott meg a háztartások és a kisvállalkozások számára az éves szabályozott áramár emelkedésére. 

Kampánytéma az energiaválság

Olaszországban az átlagos háztartások számára az október végéig tartó pénzügyi évben az előző évhez képest 91 százalékkal ugrott meg az áram és 71 százalékkal a gáz ára. A szolgáltatók számláit nem limitálják, közülük többtucatnyi ment csődbe az elmúlt hónapokban, nem csoda, hogy az energiaköltségek kerültek a szeptember 25-én esedékes választás kampányának középpontjába. 

Hollandiában a kormány értesülések szerint olyan terven dolgozik, amely akár 16 milliárd eurót is biztosítana az emberek terheinek enyhítésére. Az országban a háztartási energiaszámláknak nincs felső határuk, az ügyfelek mintegy 90 százaléka változó szerződéssel rendelkezik, az ellátó cégek pedig magánkézben vannak. Az NRC című holland lap szerint a szolgáltatók közül kettő, az Essent és a Vattenfall által kötött szabványos egyéves szerződés alapján a díj augusztusban 5000 euróra emelkedett a tavalyi 2000 euróról. A kidolgozás alatt álló kormányzati tervben szerepel a minimálbér 10 százalékos emelése és az energiaadó csökkentése. A támogatásokat az alacsonyabb jövedelmű háztartások kapnák, a fosszilis tüzelőanyagokat kitermelő vállalatokra pedig különadót vetnek ki. A magas energiaárak nemcsak a virágok piacát, hanem a zöldségekét is érzékenyen érinthetik, nagyot eshet az üvegházi termesztés. 
Svédország ugyan Európa legnagyobb áramexportőre, súlyos hiány alakult ki az ország déli részén, ahol a legnagyobb a fogyasztás, kábelhiány miatt nem jut el elég emberhez az északi víz- és szélerőművek által termelt olcsó villamos energia. Mivel ebben a hónapban választások várhatók, Magdalena Andersson miniszterelnök hatmilliárd dolláros segélyt ígért azoknak, akiket a legjobban sújtanak a megugró költségek – ez körülbelül a háromszorosa a tavaly télen kiosztott összegnek. Emellett 250 milliárd korona (egy korona 37,64 forint)  hitelgaranciát nyújtottak a közműszolgáltatóknak. Árplafon nincs, a kormány az energiatakarékosságot szorgalmazza.
Dániában sincs áramárplafon, de az önkormányzatok általában többségi tulajdonosok az energiaszolgáltatókban. A földgázt fűtésre használó háztartások idén télen körülbelül 38 ezer koronát (kétmillió forintot) fognak fizetni – ez a Danske Bank szerint 70 százalékkal több a tavalyinál. Az alacsony jövedelműek hatezer koronát kapnak, de a kritikusok ezt nem tartják elegendőnek, úgyhogy az energiaválság itt is a közelgő választások kulcstémájává válhat.

Portugáliában alig emelkedtek az árak

Spanyolországban és Portugáliában a kormányzat jelentős piaci beavatkozása segített csökkenteni a villamosenergia-árakat azáltal, hogy korlátozták a számításba bevont gázköltséget. Ennek eredményeképpen a magáncégek által felszámított árak viszonylag keveset változtak tavaly óta, Portugáliában pedig mindössze 1-2 százalékos volt az áremelkedés. Spanyolországban csökkentették az energiaszámlákat terhelő, Portugáliában pedig az üzemanyagadót, és lehetővé tették a kisvállalkozásoknak, hogy szabályozott, olcsóbb gáztarifákra váltsanak. Azt is tervezik, hogy az áfát 13 százalékról 6 százalékra csökkentik bizonyos mennyiségű villamosenergia-felhasználás esetén.

Lengyelországban szabályozzák a háztartási árakat, és szinte minden szolgáltató állami ellenőrzés alatt áll. A vállalatok díjemelési javaslatokat küldenek az iparági felügyelőségnek, amely meghatározza a következő évre vonatkozó felső határt. A 2023-as összeget december közepére hozzák nyilvánosságra, a szabályozó hatóság azonban figyelmeztetett, hogy a számlák 180 százalékkal is nőhetnek, ha a kormány nem lép, de Mateusz Morawiecki miniszterelnök szerint túlzott ez e becslés. A kormány eddig háztartásonként 3000 zlotys (256 ezer forintos) támogatást hagyott jóvá a szénárak kompenzálására, mivel a szén még mindig domináns szerepet játszik a fűtésben, és különadó kivetését is fontolgatják. Az aggodalom olyan nagy, hogy a lengyelek napokig állnak sorba szénért a bányáknál.

GDP-arányosan Athén költ a legtöbbet

Görögországban a kormány tavaly szeptemberben kezdte meg a számlák támogatását. Ez jelenleg a legtöbb háztartás esetében a megemelkedett költségek 94, a legszegényebbeknél csaknem száz százalékát fedezi. A csomag értéke augusztusban 1,1, szeptemberben már 1,9 milliárd eurót tett ki. A Bruegel intézet számításai szerint 

Írországban nincs fogyasztói árplafon, és az állami tulajdonú Electric Ireland egy év alatt legalább négyszer emelte az árakat. Írország mentesül a fogyasztáskorlátozásra vonatkozó uniós célkitűzések alól, mivel a gáz háromnegyedét az Egyesült Királyságból kapja, a kormány mégis takarékosságra ösztönzi az embereket. A z állami támogatás részeként 13,5 százalékról 9 százalékra csökkentették az energiaköltség-hitelek és számlák áfáját, hozzájárulnak a szigetelési költségekhez, és itt is fontolgatják különadó kivetését az energiacégekre.
Ausztriában a kormány a fogyasztók tehermentesítésére összpontosít, nem pedig arra, hogy beavatkozzon a piaci folyamatokba. A kormány nyáron jelentett be egy hatmilliárd eurós csomagot a háztartások és vállalatok számára, és 2026-ig további 22 milliárd eurós segítséget kapnak alacsonyabb adók formájában. A háztartások számára ársapkát vezetnek be a tavalyi átlagos fogyasztás 80 százalékáig.
Csehországban sincs felső határ az energiaszámlákra, így az árak egyes fix szerződéseket kötő fogyasztók esetében augusztusban az egy évvel korábbihoz képest akár 650 százalékkal nőttek. A kormány itt is fontolgatja különadó kivetését az energiatermelőkre, valamint a legnagyobb közműszolgáltató, a CEZ AS erőművei feletti teljes ellenőrzés átvételét; az állam ezek háromnegyedét birtokolja.