Az egyik legnagyobb német kiadóvállalat, az Axel Springer vezérigazgatója, Mathias Döpfner a Bild című lapban indított támadássorozatot az Adidas ellen, mondván, a pandémia alatt a sportszergyártó nem fizette ki üzlethelyiségei bérleti díját. A bulvárlap csak azt felejtette el megírni, hogy az érintett ingatlanok tulajdonosa maga Mathias Döpfner – írja a Financial Times (FT).
Döpfnernek 22 százalékos tulajdona van a Springerben (ez durván egymilliárd eurót ér), amely a közelmúltban vásárolta fel a számottevő európai jelenléttel is rendelkező amerikai Politicót és a Business Insidert. Az üzletember célja, hogy a demokratikus világ vezető digitális médiatársaságát építse fel.
2020 márciusa és áprilisa során a kiadó zászlóshajója, a Bild című lap több mint 20 cikket közölt az Adidasról, amely a koronavírus-válság során bevezetett korlátozások miatt befagyasztotta üzlethelyiségei bérleti díjainak kifizetését.
Hasonló döntésre jutottak egyébként olyan más cégek is, mint a Deichmann, a Puma vagy a H&M, ezek azonban korántsem kaptak akkora nyilvánosságot, mint az Adidas. A Bild cikkeit sokan olvassák Németországban, s a cikksorozat nyomán országszerte felháborodás tört ki a helytelennek gondolt üzleti gyakorlattal szemben. Még olyan extrém esetre is volt példa, hogy egy parlamenti képviselő elégetett egy Adidas pólót, majd az erről készített klipet kiposztolta a közösségi médiában.
A Bild azonban a cikksorozatban azt nem írta meg, hogy az érintett ingatlanok közül volt olyan, amelynek Döpfner a tulajdonosa.
Az FT kutatásai nyomán kiderült, hogy az egyik ilyen épület a berlini Münzstrassén található, ennek két emeletét bérli a sportszergyártó, itt található reprezentatív márkaboltja.
Az FT az ügyhöz közel álló forrásoktól úgy értesült, hogy amikor Döpfner megtudta a hírt, dühbe gurult, és javasolta a Bildnek, hogy írjon cikksorozatot, mondván, a német könnyűipar egyik zászlóshajója súlyosan megsérti a piacgazdaság alapelveit.
A lap a későbbiekben olyan kifejezéseket használt, hogy az Adidas tabut döntött, könyörtelenül viselkedett, és elárulta a legendás alapító, Adi Dassler örökségét.
A cég akkori vezérigazgatóját, a később váratlanul lemondott Kasper Rorstedet kapzsi, gerinctelen kapitalistának állították be.
Akkoriban a koronavírus-járvány miatt az Adidas márkaboltok kétharmada kényszerült bezárni, az árbevétel és a profit meredeken zuhant. A cég arra kényszerült, hogy felfüggessze részvény-visszavásárlási programját, majd több milliárd eurós mentőhitelt kért az államtól. A közfelháborodás nyomán a vállalat arra kényszerült, hogy egész oldalas fizetett hirdetésekben – a Bildben is megjelent ilyen – kérjen bocsánatot „hibájáért”.
A Springer etikai kódexe kategorikusan tiltja, hogy egy újságcikket valamilyen személyes vagy üzleti érdek befolyásoljon. Az FT-hez eljuttatott közleményében az Axel Springer cáfolta, hogy érdekellentét állna fent, a brit lap által megfogalmazott állításokat abszurdnak nevezte.
A kiadó szerint a Döpfner által a Bildnek adott információk a „közérdeket” szolgálták, továbbá Döpfner közölte a Bild főszerkesztőjével, hogy érdekelt az ügyben.
A közlemény szerint a cikksorozat nem egyetlen berlini ingatlanra, hanem az Adidas globális üzlethálózatára fókuszált.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.